Orosz katonák 2014-ben. Fotó: Spencer Platt / Getty Images
Orosz katonák 2014-ben. Fotó: Spencer Platt / Getty Images
 / Közélet

Lengyelország arról számolt be, hogy Belarusz segítségével Oroszország földalatti alagutakon keresztül csempész migránsokat Európába a Nyugat elleni hibrid háborújának részeként. A jelenséget a The Telegraph című brit lap mutatta be részletesen.

Hirdetés

Lengyel tisztviselők arról számoltak be, hogy Oroszország földalatti alagutakon keresztül migránsokat csempész be Európába, hogy belső feszültségeket gerjesszenek a célországokban. A hibrid háború célja, hogy eltereljék a figyelmet az orosz–ukrán háborúról, és hogy a közvéleményt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen hangolják, tették hozzá a képviselők. A Kreml számításai szerint az illegális migráció által gerjesztett indulatok nyomán előbb-utóbb többségbe kerülhetnének azok, akik ellenzik az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai támogatásokat, ami jó hír lenne a Kremlnek.

A The Telegraph által megkérdezett szakemberek szerint az alagutakat tervező emberek „magas szintű szakértelemmel” rendelkeznek. A gyanú szerint Belarusz alagútépítésben jártas közel-keleti szakértőket vett igénybe, hogy orosz nyomásra migránsokat csempésszen át a lengyel határon, teszi hozzá a lap.

Van bizonyíték

Aljakszandr Lukasenka, Belarusz több mint harminc éve hatalmon lévő vezetője kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, így hihető a feltételezés, hogy ilyen kérés esetén segítő kezet nyújt. A lengyelek úgy vélik, Belarusz eddig több tízezer illegális bevándorlót próbált meg átpréselni Lengyelország keleti határán.

Hirdetés

Az alagutakra azért van szükség, mert a kerítés, a hőkamerák és az elektronikus észlelőrendszerek hatékonnyá tették a lengyel határvédelmet, így a felszínen nehezebb lenne az embercsempészetet végrehajtani.

A lengyel határvédők összesen négy alagutat tártak fel a belorusz határszakaszon. A lengyel hatóságok december közepén fedezték fel az egyik legnagyobb alagutat Kelet-Lengyelországban, Narewka falu közelében. Lengyelország szerint az alagút 1,5 méter magas volt, a belorusz oldalon lévő bejárata pedig egy erdőben volt elrejtve. Az alagút a belorusz oldalon 50, a lengyel oldalon pedig 10 méterre nyúlt be a határon túl. Az alagútról készült videofelvétel egy keskeny járatot mutat, amelyet beton alátámasztásokkal erősítettek meg a beomlás elkerülése érdekében:

Ezen az alagúton keresztül 180 migráns – döntően afgánok és pakisztániak – jutottak át Lengyelországba, közülük 130-at elfogtak a lengyelek. Katonai elemzők szerint ilyen szintű alagútépítési tapasztalattal csupán néhány közel-keleti csoport rendelkezik, ezek között van a Hamász a Gázai övezetben, a Hezbollah Libanonban, egyes kurdisztáni frakciók, valamint esetleg az Iszlám Állam. Lynette Nusbacher amerikai hadtörténész az említett csoportok érintettségét „valószínűsíthetőnek” tartja, míg Rob Campbell brit őrnagy a Hamász vagy a Palesztin Iszlám Dzsihád közreműködésére gyanakszik.

„Sok bizonyítékunk van arra, hogy a Hamász embercsempészettel foglalkozó egysége ugyanezt a módszert alkalmazza Gázában” – jegyezte meg Lynette Nusbacher.

Varsó résen van

Marcin Kierwinski lengyel tisztviselő korábban azt nyilatkozta, hogy az alagútásók egy része Kurdisztánból érkezett, de hozzátette, hogy Lengyelország végső soron a Belaruszt tartja felelősnek.

Czesław Mroczek lengyel belügyminiszter-helyettes szerint az, hogy Belorusz kénytelen volt segítséget kérni az alagútásáshoz, azt mutatja, hogy országa jelesre vizsgázott az illegális migráció feltartóztatásában. Varsó azt állítja, hogy képes felkutatni és felrobbantani a bejáratokat. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy valahányszor a lengyelek lezárnak egy alagutat, nem sokkal később egy másik nyílik meg máshol.

A The Telegraph arról is írt, hogy Aljakszandr Lukasenka a gyanú szerint aktív szerepet játszik Vlagyimir Putyin azon kísérleteiben, hogy migrációs hullámokkal destabilizálja a Nyugatot. Varsó ezért egy 200 kilométer hosszú, 300 kamerával felszerelt kerítést épített a lengyel–belorusz határon - közölte az index.hu.


 

Hirdetés

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek



 

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Ternopilban egy 15 éves iskolás lány többször megszúrta osztálytársát. Fotó: Ukrajna Ügyészsége

Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Ungváron búcsút vettek a fronton elesett Katasinszkij Arturtól. Fotó: Ungvári Városi Tanács

Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.

 Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás képén túlélőket és áldozatokat keresnek egy találatot kapott lakóépület törmeléke közt Dnyipro ukrán nagyvárosban egy éjszakai orosz rakéta- és dóntámadás után, 2026. április 25-én (Fotó: MTI/EPA/Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás)

A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.

 Ungvár belvárosa (Fotó: Wikipedia)

A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.

Újabb csapást mért az ukrán haderő az Oroszországban lévő tuapszei olajfinomítóra. Illusztráció (Fotó: MTI/EPA)

Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.

Óvodát ért orosz légicsapás Szumi megyében /Фото: ДСНС

A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.

Orosz dróntámadás Ukrajna ellen, munkában az ukrán légvédelem. Fotó: t.me/GeneralStaffZSU

A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.

Új iskolabuszokat kaptak a kárpátaljai kistérségek

Egy jármű ára 4,27 millió hrivnya.