A német lakosság többsége helyesli, hogy a szövetségi kormány fegyverekkel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
Az ARD országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 47 százaléka úgy véli, hazája megfelelő mértékben támogatja fegyverrel Ukrajnát, 16 százalék szerint pedig nem eléggé.
A fegyverszállításokat megfelelő mértékűnek tartók aránya három százalékponttal emelkedett az egy hónappal korábbihoz képest, a szállítások növelését sürgetők tábora egy százalékponttal bővült.
A másik oldalon azok állnak, akik szerint Németország túl messzire megy Ukrajna fegyveres önvédelmi képességének erősítésével. Az így vélekedők aránya március elején 31 százalékos, öt százalékponttal csökkent egy hónap alatt.
Ugyanakkor a németek többsége, 53 százaléka azt is gondolja, hogy nem elégségesek a háború lezárását szolgáló diplomáciai erőfeszítések. Azonban ez a tábor, vagyis a több tárgyalást szükségesnek tartók aránya öt százalékponttal csökkent februárhoz képest, és a béketárgyalások sürgetése nem jár együtt feltétlenül a fegyverszállítások elutasításával.
Ezt mutatja, hogy a tárgyalásos rendezést szolgáló erőfeszítéseket elégtelennek tartók körében csupán 39 százalék véli úgy, hogy Németország túl messzire megy az ukrajnai fegyverszállításokkal, 45 százalék pedig megfelelőnek ítéli ezt a fajta támogatást, és 12 százalék az eddiginél is több fegyvert küldene Ukrajnába.
Az ország egyik legtekintélyesebb társadalomkutató intézete, az infratest dimap felmérése azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb csoportja szerint növelni kell az Oroszországra kifejtett szankciós nyomást. A választókorú népességre reprezentatív vizsgálatban megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy nem kellően erősek az Oroszország elleni szankciók, ami öt százalékpontos emelkedés februárhoz képest. A büntetőintézkedéseket megfelelőnek tartók aránya négy százalékponttal 33 százalékra csökkent, a szankciókat túl erősnek tartók aránya 18 százalékon stagnál.
A háború lezárásával kapcsolatos véleményáramlatokat vizsgálva kimutatták továbbá, hogy a német lakosság túlnyomó többsége, 73 százaléka úgy véli, elsősorban Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kezd tárgyalást Oroszországgal a harcok leállításáról.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
