Elégedetlen a demokráciával a Németország keleti részén, a volt NDK területén élők többsége - mutatta ki a lipcsei egyetem demokráciakutató intézetének új felmérése, amelyet csütörtökön ismertettek német lapok.
Az Else Frenkel-Brunswig Intézet (Else-Frenkel-Brunswik-Institut EFBI) vizsgálata alapján a 84,4 milliós Németország lakosságának nagyjából 15 százalékát kitevő keletnémeteknél széles körben elterjedtek antiszemita és idegengyűlölő nézetek, és erős a tekintélyuralmi rendszer iránti vágyakozás.
A több mint 3500 ember megkérdezésével végzett felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége azt mondta, hogy úgy érzi, nincs befolyása a politikára. Kétharmaduk úgy látja, teljesen értelmetlen részt venni a politikai életben, és 50 százalék alatt van a demokratikus berendezkedéssel elégedettek aránya.
Az ország újraegyesítése előtti diktatórikus rendszer, az NDK iránti nosztalgia viszont igen erős, a Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Türingia és Berlin keleti részének lakosságára reprezentatív felmérés szerint a keletnémetek kétharmada vágyik vissza az NDK korszakába.
A többség visszatekintve elégedett a rendszerváltás és újraegyesítés, az úgynevezett fordulat (die Wende) előtti életével, és nem éri el az 50 százalékot mindazok aránya, akik úgy érzik, hogy jól jártak a változásokkal.
Az EFBI adatai szerint a keletnémetek 30,7 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy "a nemzeti érdekek szempontjából bizonyos körülmények között a diktatúra a jobb kormányforma", és 51,2 százalék ért egyet legalább részben azzal, hogy "Németországnak most egy erős pártra van szüksége, amely megtestesíti a nemzet közösségének egészét".
Azzal a kijelentéssel, hogy "olyan vezető kell, aki erős kézzel kormányozza Németországot mindenki javára", a megkérdezettek 33,1 százaléka ért egyet részben vagy teljesen.
Azzal az állítással, hogy "a németek valójában természetüknél fogva felsőbbrendűek más népeknél", a volt NDK területén élők 31,6 százaléka ért egyet legalább részben.
A vizsgálatban azt is kimutatták, hogy a keletnémetek 28,1 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy "céljaik elérése érdekében a zsidók inkább alkalmaznak aljas trükköket, mint más népek", azt az állítást pedig 21 százalék tartja részben vagy egészében helytállónak, hogy "nagy államférfinak tartanák" Adolf Hitler náci diktátort, ha nem tört volna a zsidók kiirtására.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
