Andrzej Duda: Katynnak nem szabad megismétlődnie, ezért meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg az 1940-es katyni mészárláshoz hasonló borzalmak - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján.

Az államfő a varsói Katyni Múzeumban rótta le tiszteletét az egykori tömeggyilkosság áldozatainak emléke előtt. Beszédében rémisztőnek nevezte az orosz megszállás alatt álló, illetve orosz támadások sújtotta ukrajnai területeken, köztük a Kijev melletti Bucsában készült felvételeket, párhuzamot vonva az 1940-es és a mai események között.

"Azt szokták mondani, hogy ott (Ukrajnában) katyni módra gyilkoltak meg embereket" 

- jelentette ki Duda. 

"Láttuk a bucsai pincékben tarkón lőtt, hátrakötött kezű embereket"

 - mondta, az egykori szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által elkövetett rémtettekre utalva.

Mint hangsúlyozta, az Ukrajnában elkövetett bűntettek "igazságért, a tettesek igazságos elítéléséért kiáltanak". Az elkövetőket felelősségre kell vonni, hogy "az olyan bűntettek, mint amilyen a katyni volt, valamint amelyeket ma az oroszok Ukrajnában követnek el, soha többé ne ismétlődjenek meg" - jelentette ki.

A lengyel elnök szerint a világ felelőssége, hogy kiderítsék az elkövetők kilétét, fogják el és ítéljék el őket, és hajtsák is végre a "szörnytettekért kimért szigorú büntetéseket".

A katyni mészárlás emléknapja kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: az ukrán nép "egyesül a gyászban a lengyel testvérnemzettel", tiszteleg a Szmolenszk melletti Katyn (oroszul Katiny) áldozatainak emléke előtt. 

"Ma, hasonlóan, mint 83 évvel ezelőtt, a moszkvai totalitárius rezsim ismét embereket gyilkol és kínoz"

 - fogalmazott Zelenszkij.

Lengyelországban csütörtökön az évforduló alkalmából országszerte megemlékezéseket tartanak.

Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan "katyni vérengzésnek" nevezett mészárlás során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot - hivatásos és tartalékos tiszteket -, valamint polgári személyeket végeztek ki. A vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amelynek keretében további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A katyni tömegsírokat a Szovjetuniót megtámadó németek fedezték fel, és a mészárlást 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra. Ez a nap lett a katyni áldozatok emléknapja.