Meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg az 1940-es katyni mészárláshoz hasonló borzalmak - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján.
Az államfő a varsói Katyni Múzeumban rótta le tiszteletét az egykori tömeggyilkosság áldozatainak emléke előtt. Beszédében rémisztőnek nevezte az orosz megszállás alatt álló, illetve orosz támadások sújtotta ukrajnai területeken, köztük a Kijev melletti Bucsában készült felvételeket, párhuzamot vonva az 1940-es és a mai események között.
"Azt szokták mondani, hogy ott (Ukrajnában) katyni módra gyilkoltak meg embereket"
- jelentette ki Duda.
"Láttuk a bucsai pincékben tarkón lőtt, hátrakötött kezű embereket"
- mondta, az egykori szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által elkövetett rémtettekre utalva.
Mint hangsúlyozta, az Ukrajnában elkövetett bűntettek "igazságért, a tettesek igazságos elítéléséért kiáltanak". Az elkövetőket felelősségre kell vonni, hogy "az olyan bűntettek, mint amilyen a katyni volt, valamint amelyeket ma az oroszok Ukrajnában követnek el, soha többé ne ismétlődjenek meg" - jelentette ki.
A lengyel elnök szerint a világ felelőssége, hogy kiderítsék az elkövetők kilétét, fogják el és ítéljék el őket, és hajtsák is végre a "szörnytettekért kimért szigorú büntetéseket".
A katyni mészárlás emléknapja kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: az ukrán nép "egyesül a gyászban a lengyel testvérnemzettel", tiszteleg a Szmolenszk melletti Katyn (oroszul Katiny) áldozatainak emléke előtt.
"Ma, hasonlóan, mint 83 évvel ezelőtt, a moszkvai totalitárius rezsim ismét embereket gyilkol és kínoz"
- fogalmazott Zelenszkij.
Lengyelországban csütörtökön az évforduló alkalmából országszerte megemlékezéseket tartanak.
Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan "katyni vérengzésnek" nevezett mészárlás során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot - hivatásos és tartalékos tiszteket -, valamint polgári személyeket végeztek ki. A vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amelynek keretében további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A katyni tömegsírokat a Szovjetuniót megtámadó németek fedezték fel, és a mészárlást 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra. Ez a nap lett a katyni áldozatok emléknapja.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
