Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Bobilev
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Bobilev
 / Közélet
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Még ki sem hűlt a kilincs a pekingi Népi Gyűlés Csarnokának ajtaján Donald Trump amerikai elnök múlt pénteki látogatása után, máris megragadja azt egy másik nagyhatalom első embere: kedden érkezik Kínába az épületben szerdán tárgyalásokat folytató Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hszi Csin-ping egy héten belül a világ két olyan vezetőjét fogadja, akik látszólag megoldhatatlan konfliktusokba keveredtek.

Hirdetés

Vlagyimir Putyin kedden Pekingbe utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Hszi Csin-ping kínai elnökkel az év első külföldi látogatása keretében, miközben az iráni háború lehetőséget kínál Oroszországnak a

Kínával kiépített energetikai kapcsolatok elmélyítésére

– írta a Bloomberg kedden, miközben az orosz elnök gépe már felszállt Moszkvában.

Ettől olcsóbb az olaj

Különös vendégjárás helyszíne a kínai főváros: Donald Trump május 13–15 közötti látogatását követően most egy Pekingbe immár igen sokadik alkalommal ellátogató vendéget fogad a kínai elnök. Putyin, aki kedden és szerdán teszi tiszteletét délkeleti szomszédjánál, a kínai hivatalos Hszinhua hírügynökség jelentése szerint több mint 20 alkalommal járt Kínában, és 2013 óta több mint 40 alkalommal találkozott személyesen kínai kollégájával.

A South China Morning Post kiemeli: a látogatás egybeesik a kínai–orosz barátsági szerződés 25. évfordulójával, és széles körben a két ország stratégiai partnerségének megerősítését, valamint „a diplomáciai és energetikai kapcsolataik elmélyítését célzó lépésként tekintenek rá”.

Kína orosz olajvásárlásai és a kettős felhasználású áruk exportja döntő jelentőségűek voltak Moszkva háborús erőfeszítései szempontjából. Ugyanakkor ezek a kapcsolatot egyre egyoldalúbbá tették, amelyben Moszkva nagymértékben függ gazdagabb és technológiailag fejlettebb szomszédjától. Oroszország már most is Kína legfőbb nyersolaj-beszállítója.

A kínai vásárlók kedvezményes áron vásárolják fel az olajat, mióta Putyin megszállta Ukrajnát, és a Nyugat szankciókat vezetett be

– észlelte a CNN.

Putyin próbálkozik?

A Bloomberg is – moszkvai kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva – hasonló következtetéseket von le: informátorai szerint Oroszország reméli, hogy a közel-keleti konfliktus okozta zavarok az energiapiacokon „rugalmasabbá teszik” Kínát a tervezett Szibéria Ereje 2 gázvezeték-projekt gázárairól szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon.

A Financial Times úgy tudja: sem az ukrajnai háború, sem a kínai–orosz kapcsolatok nem tűntek kiemelt témának Trump és Hszi múlt heti tárgyalásain.

A fő kétoldalú találkozóról szóló kínai nyilatkozat röviden utalt az „ukrajnai válságra”, míg az amerikai közlemény e témakört egyáltalán nem említette. Ehelyett az amerikai–kínai tárgyalások a kereskedelemre, Tajvanra és a közel-keleti háborúra összpontosítottak, Trump pedig azt nyilatkozta, hogy Kína egyetért vele a Hormuzi-szoros újranyitásának fontosságában.

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója hétfőn, Putyin utazása előtt újságírónak kifejtette: a Hszi és Putyin a tervek szerint „nagy részletességgel” vitatják meg a tervezett Szibéria Ereje 2 gázvezeték ügyét, amely Oroszországból Mongólián keresztül futna Kínába.

Hszi bebiztosítaná magát

Bár Usakov hozzátette, hogy Putyin látogatása semmilyen kapcsolatban nem áll Trump néhány nappal korábbi vizitjével, számos találgatás látott napvilágot az amerikai–kínai megbeszélések után.

A Hszi–Putyin csúcstalálkozó üzenetet küld a világnak arról, hogy a kínai–orosz stratégiai partnerség továbbra is mindkét ország külpolitikájának sarokköve, és hogy az Egyesült Államok minden olyan kísérlete, amely éket ver közéjük, kudarcra van ítélve” – idézte mindeközben a Reuters Ian Storey-t, a szingapúri ISEAS-Yusof Ishak Intézet vezető munkatársát.

A Guardian Joseph Webstert, az Atlanti Tanács egyik vezető munkatársát idézi, aki egy hírlevélben azt nyilatkozta: „Tajvan lehet a Hszi–Putyin találkozó mögöttes üzenete.”

Hirdetés

Webster szerint

Peking további fosszilis tüzelőanyag-megállapodásokat kívánhat aláírni Moszkvával, hogy biztosítsa energiaellátását egy jövőbeni konfliktus esetén.

Az orosz olajvezeték-kapacitás Kínába való bővítése „jelentősen növelné Peking olajbiztonságát egy tajvani vészhelyzetben” – írta Webster - közölte a hirado.hu.

Forrás