A magyarságban van valami elpusztíthatatlan életerő. Mindig bizalommal tud fordulni teremtő Istenéhez. A legnehezebb időkben is szilárd közösséget alkot, értékeket ment és ad át a következő nemzedéknek. Nem hagyja kialudni a szabadság tüzét, hangzott el a Munkácsy Mihály Magyar Házban tartott ünnepségen, amelyen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek.
Bátorság, hűség, áldozatkészség jellemezte a felkelők viselkedését, hangsúlyozta ünnepi beszédében Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, aki a továbbiakban így fogalmazott: összefogásra, erős akaratra, dolgos magyarokra van szüksége ma is a nemzetnek, hogy együttes erővel legyűrjük az elénk tornyosuló nehézségeket. Egy ilyen nagy horderejű esemény nemcsak a magyaroknak, hanem a Kelet-Közép-Európában velünk sorsközösségben élő más népeknek is üzen. Az ukránoknak például azt, hogy az önfeláldozó hősiesség meghozza a kívánt eredményt, különösen akkor, ha bízunk azokban a szomszédainkban, akik a kezdetektől fogva támogatták az ország függetlenségét, európai integrációját, az ukrán állampolgárok EU-s vízummentességét.
A Munkácsi Szent István Líceum és a helyi magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Líceum tanulói verses-zenés összeállítás keretében elevenítették fel azokat a sorsdöntő órákat, amikor is rövid időn belül a felkelés nemzeti szabadságharccá vált. Az előadás során olyan ismert dalok hangzottak el, mint a „Ha én utca volnék”, „Magyarok voltunk és leszünk”, „Piros vér folyt a pesti utcán”, s olyan költemények, mint „Ahol zsarnokság van…”, „Örökké él a hősök népe”, „Novemberben sírnak a fák”. A magas szintű előadás valamennyi jelenlevő számára hosszú ideig emlékezetes marad.
A magyarság élni akarásáról, szabadságvágyáról szólva Popovics Béla tanár, helytörténész a következő költői kérdést tette fel: „Hol vannak már a legyőzőink?” A Habsburgok rég eltűntek a történelem süllyesztőjében, és bő harminc évvel ezelőtt széthullott a gonosz birodalma, a Szovjetunió is. Az előadó arra emlékeztetett, hogy Európa és az USA 1956-ban magára hagyta a szabadságért küzdő magyarokat, és csupán néhány jeles gondolkodó hívta fel a világ figyelmét nemzettársaink dicső tetteire. Ilyen volt a Nobel-díjas francia író, Albert Camus, aki arra figyelmeztetett A magyarok vére című írásában, hogy ha az öreg kontinens meg akarja védeni az évszázadok alatt létrehozott szellemi és kulturális értékeit, akkor óvnia kell a magyar vért, amely biztosítja valamennyiünk szabadságát.
Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója a mostani vészterhes időkről szólva kiemelte: talán ilyenkor érezzük igazán, mit éltek át a forradalmárok, akik legyőzve félelmüket, harcba szálltak a világ egyik legerősebb hadseregével. A műsorban fellépő fiatalokhoz fordulva pedig így fogalmazott: azokat a tiszta eszméket, amelyeket a forradalmi ifjúság 66 évvel ezelőtt megfogalmazott, nektek kell tovább vinni. Ez nem könnyű, ám mindenképpen emberhez méltó feladat.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
