Egy kutatás eredményeinek bemutatása a Rákóczi Főiskolán - Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékkel együttműködve november 30-án tartotta a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz tartozó rendezvényét, melyen bemutatták a Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján c. kutatás eredményeit. Az eseménynek a beregszászi magyar főiskola Apáczai Csere János Könyvtára adott otthont.

Az immár tizedik hónapja tartó orosz-ukrán háború emberek millióinak változtatta meg életét, írta át mindennapjait. A Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont 2022 nyarán egy olyan kutatást indított el, amelynek célja, hogy feltérképezze azon menekültek számát, helyzetét, akik hosszabb vagy rövidebb ideig Kárpátalján tartózkodtak, számolt be Molnár D. Erzsébet, a kutatóközpont igazgatója. Az igazgató asszony abbéli reményének adott hangot, hogy ez a rendezvény, ha csak egy kis lépéssel is, de közelebb visz a körülöttünk lévő, felfordult világ megismeréséhez.

Molnár D. István az Ukrajna lakosságszáma és a migrációs helyzet 2022-ben c. előadásában Ukrajna lakosságának számáról és a 2022-es migrációs helyzetről számolt be. A háború kezdete óta az Európai Unió irányába több mint 12 millió fő határátlépését jegyezték fel (ENSZ-adatok szerint), míg Ukrajnába közel 8 millióan léptek be. A külföldre menekültek száma közel 8 millió fő, a belső menekülteké 6,5 millió. Ukrajnában 3,45 millió belső menekültet regisztráltak. A Megyei Katonai Adminisztráció adatai szerint 390 ezren tartózkodnak Kárpátalján, ebből az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint közel 155 ezren regisztrált menedékkérők.

Darcsi Karolina főiskolai tanár, a kutatóközpont munkatársa a „Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában” című prezentációban arról számolt be, hogy a belső menekülteket két csoportba lehet sorolni: a vidékünkön átutazók, valamint a tartósan itt maradók. A háború kitörése óta a menekültek jelentős része cserélődött, de nem csökkent a számuk, az utóbbi hetekben pedig újabb menekülthullám tapasztalható. A felmérés során kiderült, hogy a kistérségek és önkormányzatok jelentős szerepet vállaltak a menekültek elszállásolásában és ellátásában, ám önerőből ezt nem tudták volna megoldani, hatalmas segítséget kaptak a szomszédos országoktól, testvértelepülésektől. A felmérés fontosságáról szólva Darcsi Karolina kiemelte: fel tudtuk mérni, hogy milyen erőforrásokkal és kapacitással rendelkeznek az újonnan megalakult kistérségek, s hogyan tudnak egy válsághelyzetben szerepet vállalni. Ebben a helyzetben jól vizsgáztak, a menekültek ellátásában erejük felett tudtak teljesíteni.

Pallay Katalin annak a kérdőíves felmérésnek az eredményeiről szólt, amelyet a Beregszászi járásban végeztek az orosz–ukrán háború menekültjeivel kapcsolatosan. A felmérésből kiderült, hogy az említett régióban elszállásolt menekültek döntő többsége nő, és magas a diplomával rendelkezők aránya. A megkérdezett menekültek döntő többsége elégedett a helyi körülményekkel, s jelentős részük a háború befejeztével tervezi a hazatérést.

A találkozó résztvevői megtekintették a Debreceni Kamilla, Balla Béla, K. Debreceni Mihály, Vass Tamás, Simon Dávid által készített Kárpátalja napjainkban című rövidfilmet, amely azt mutatja be, hogyan változott meg az élet vidékünkön a háború árnyékában, hogyan telnek a Kárpátaljára menekültek mindennapjai.

Marton Erzsébet