Ha a hazai és az Európai Unió politikusi teljes mélységében megismerik a kárpátaljai magyarok helyzetét, sérelmeit és elvárásait, akkor lehetőség nyílik a problémák orvoslására. Jelenleg az álláspontokat próbáljuk közelíteni. Továbbá világossá tenni azt, hogy az Európai Unióba törekvő Ukrajna csatlakozása csak akkor válik lehetségessé, ha parlamentünk olyan jogszabályokat hoz, amelyek összhangban vannak az európai normákkal, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke beszámolt a nemrég a lengyelországi Krakkóban megtartott tanácskozásról.
Ezen a résztvevők az Ukrajnában élő kisebbségek helyzetével foglalkoztak. Az ukrán parlament emberi jogi bizottságának kezdeményezésére az Európai Bizottság (EB) valamit az Európa Tanács (ET) támogatásával létrejött fórumon az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselői mellett részt vett Hallvard Gorseth, az ET diszkrimináció ellenes osztályának vezetője, Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Macsej Jancsak, az Európa Tanács ukrajnai irodájának vezetője, Olekszandr Ilykov, európai és euroatlanti integrációt koordináló kormányhivatal főigazgatója, Asot Avanecján, a Legfelső Tanács Nemzeti Közösségek Központjának vezetője, Bocskor Andrea EP-képviselő, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője.
A sajtótájékoztatón megtudtuk: Orosz Ildikó a krakkói fórumon előadásában felvázolta, milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek az ország függetlensége óta egészen a 2017-es évig, az első jogszűkítő törvény elfogadásáig, és milyen jogokkal rendelkezünk ma. Összehasonlításképpen elmondta, hogy Magyarország milyen jogokat biztosít a területén élő kisebbségeknek, hogy a magyar törvények négy típusú nemzetiségi iskola létrehozását teszik lehetővé, a szülők pedig eldönthetik, hogy teljeskörű nemzetiségi iskolába, kéttannyelvű iskolába járatják a gyereküket, illetve megelégszenek azzal, hogy csemetéjük nyelvoktató iskolában vagy vasárnapi iskolában mélyíti el anyanyelvi, illetve a népi kultúrával kapcsolatos tudását. Mint látjuk, Magyarországon adottak a feltételek az ott élő kisebbségek anyanyelvű oktatásához. Ezért, ha megvalósulnak Zelenszkij elnöknek a kárpátaljai látogatása során tett ígéretei – melyek szerint az itteni magyaroknak olyan jogokat biztosítanak, mint amilyen jogosítványokkal rendelkeznek a Magyarországon élő ukránok –, akkor az itteni nemzetrész tagjai fejlődésének, szellemi gyarapodásának, szülőföldjén való boldogulásának a legfőbb akadályai elhárulnak.
Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa az elmondottakra úgy reagált, hogy Ukrajnában nincsenek nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos problémák. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az ő hivatalához mindezidáig senki sem fordult ilyen jellegű panasszal. A Magyarországon zajló kisebbségi oktatással kapcsolatban pedig rámutatott, hogy ott egyetlen ukrán tannyelvű iskola sincs, míg Ukrajnában, pontosabban Kárpátalján eléri a 80-at.
Fölöttébb furcsa dolog, hogy a kisebbségi ombudsman úgy láttat minket, mintha mi nem adófizető, ukrán állampolgárok lennénk, hanem menekültek Ukrajnán belül. Mi nem vagyunk menekültek Ukrajnában, mi adófizető állampolgárok vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy az oktatási intézményeinket és hálózatainkat nem kegyként kell fenntartania, hanem az adófizető állampolgárok adóiból kell visszaadni a lehetőséget az anyanyelvű oktatásra – válaszolt erre a felvetésre Orosz Ildikó.
A fórumon Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, valamint Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője számos kritikai észrevételt fogalmazott meg a jelenleg hatályos ukrán kisebbségi s oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Fontos, hogy a párbeszéd, illetve a tájékozódás ebben a létünket érintő témakörben európai uniós intézmények képviselőinek bevonásával tovább folytatódjon, szögezte le a sajtótájékoztató végén Orosz Ildikó.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
