Nemzeti kisebbségi jogok Ukrajnában
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Elemér
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Elemér
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Ha a hazai és az Európai Unió politikusi teljes mélységében megismerik a kárpátaljai magyarok helyzetét, sérelmeit és elvárásait, akkor lehetőség nyílik a problémák orvoslására. Jelenleg az álláspontokat próbáljuk közelíteni. Továbbá világossá tenni azt, hogy az Európai Unióba törekvő Ukrajna csatlakozása csak akkor válik lehetségessé, ha parlamentünk olyan jogszabályokat hoz, amelyek összhangban vannak az európai normákkal, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke beszámolt a nemrég a lengyelországi Krakkóban megtartott tanácskozásról. 

Hirdetés

Ezen a résztvevők az Ukrajnában élő kisebbségek helyzetével foglalkoztak. Az ukrán parlament emberi jogi bizottságának kezdeményezésére az Európai Bizottság (EB) valamit az Európa Tanács (ET) támogatásával létrejött fórumon az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselői mellett részt vett Hallvard Gorseth, az ET diszkrimináció ellenes osztályának vezetője, Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Macsej Jancsak, az Európa Tanács ukrajnai irodájának vezetője, Olekszandr Ilykov, európai és euroatlanti integrációt koordináló kormányhivatal főigazgatója, Asot Avanecján, a Legfelső Tanács Nemzeti Közösségek Központjának vezetője, Bocskor Andrea EP-képviselő, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője. 

A sajtótájékoztatón megtudtuk: Orosz Ildikó a krakkói fórumon előadásában felvázolta, milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek az ország függetlensége óta egészen a 2017-es évig, az első jogszűkítő törvény elfogadásáig, és milyen jogokkal rendelkezünk ma. Összehasonlításképpen elmondta, hogy Magyarország milyen jogokat biztosít a területén élő kisebbségeknek, hogy a magyar törvények négy típusú nemzetiségi iskola létrehozását teszik lehetővé, a szülők pedig eldönthetik, hogy teljeskörű nemzetiségi iskolába, kéttannyelvű iskolába járatják a gyereküket, illetve megelégszenek azzal, hogy csemetéjük nyelvoktató iskolában vagy vasárnapi iskolában mélyíti el anyanyelvi, illetve a népi kultúrával kapcsolatos tudását. Mint látjuk, Magyarországon adottak a feltételek az ott élő kisebbségek anyanyelvű oktatásához. Ezért, ha megvalósulnak Zelenszkij elnöknek a kárpátaljai látogatása során tett ígéretei – melyek szerint az itteni magyaroknak olyan jogokat biztosítanak, mint amilyen jogosítványokkal rendelkeznek a Magyarországon élő ukránok –, akkor az itteni nemzetrész tagjai fejlődésének, szellemi gyarapodásának, szülőföldjén való boldogulásának a legfőbb akadályai elhárulnak. 

Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa az elmondottakra úgy reagált, hogy Ukrajnában nincsenek nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos problémák. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az ő hivatalához mindezidáig senki sem fordult ilyen jellegű panasszal. A Magyarországon zajló kisebbségi oktatással kapcsolatban pedig rámutatott, hogy ott egyetlen ukrán tannyelvű iskola sincs, míg Ukrajnában, pontosabban Kárpátalján eléri a 80-at. 

Hirdetés

Fölöttébb furcsa dolog, hogy a kisebbségi ombudsman úgy láttat minket, mintha mi nem adófizető, ukrán állampolgárok lennénk, hanem menekültek Ukrajnán belül. Mi nem vagyunk menekültek Ukrajnában, mi adófizető állampolgárok vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy az oktatási intézményeinket és hálózatainkat nem kegyként kell fenntartania, hanem az adófizető állampolgárok adóiból kell visszaadni a lehetőséget az anyanyelvű oktatásra – válaszolt erre a felvetésre Orosz Ildikó. 

A fórumon Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, valamint Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője számos kritikai észrevételt fogalmazott meg a jelenleg hatályos ukrán kisebbségi s oktatási törvénnyel kapcsolatban. 

Fontos, hogy a párbeszéd, illetve a tájékozódás ebben a létünket érintő témakörben európai uniós intézmények képviselőinek bevonásával tovább folytatódjon, szögezte le a sajtótájékoztató végén Orosz Ildikó.

Kovács Elemér


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek