Csaknem négy hete tartja sakkban Irán a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb útvonalát: a Hormuzi-szoroson ma már szinte egyetlen tanker sem kel át anélkül, hogy ne fizetne Teheránnak. Eközben az amerikai haditengerészet nem találja a választ arra, hogyan törhetné fel a szoros blokádját, bár Donald Trump amerikai elnök már több egységet is a térségbe vezényelt.
Csaknem négy hete zárta le Irán a Hormuzi-szorost, amely globális olajpiaci káoszt okozott, és egyelőre nem látszik a vége.
Az iráni fenyegetések és hajók ellen végrehajtott támadások annyira megnövelték az átkelés kockázatát a Perzsa-öböl térségében, hogy szinte teljesen leállt a forgalom a szorosban, amelyen keresztül a világ olaj- és földgázellátásának csaknem húsz százaléka, valamint a mezőgazdasági termelés szempontjából nélkülözhetetlen műtrágya-szállítmányok haladnak át
− írja a CNN nyomán az index.hu.
Miközben az energiaválság egyre mélyül, Donald Trump amerikai elnök tárgyalást sürget, miközben tízezer katona közel-keleti bevetéséről is döntött, és vizsgálja, hogy az olajszállító tartályhajókat az amerikai haditengerészet kísérje. Irán azonban továbbra is fölényben van több szempontból, egyrészt szokatlan hadviselési módszerei, mint a drónok és a tengeri aknák használata, másrészt a kedvező földrajzi helyzete miatt. Ez a két tényező együttesen rendkívül megnehezíti a hajók védelmét vagy a szoros katonai biztosítását.
A blokád ráadásul anyagilag is megéri Teheránnak, ugyanis iráni tisztviselők bejelentették, hogy egyes tankereknek továbbra is fizetniük kell a biztonságos átkelésért. A Lloyd's List Intelligence márciusi jelentése szerint már legalább két hajó utalt át ezért nagyobb összeget.
Irán kiváló geostratégiai helyzettel bír
A Hormuzi-szoros legszűkebb pontján mindössze negyven kilométer a két part közötti távolság, a fő hajózási útvonalak azonban ennél is sokkal szűkebb sávba zsúfolódnak. A Vortexa hajózáselemző cég adatai szerint a kereskedelmi forgalom szinte teljes egésze két fő útvonalon bonyolódik le.
A szoros nem véletlenül kapta a nevét. Vannak más kritikus pontok is a világ tengerein, de ez talán a legproblémásabb valamennyi közül, mert nincsenek alternatívák
– mondta Nick Childs, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) haditengerészeti és tengeri biztonsági szakértője.
A hajók és a kísérőegységek egyik fő nehézsége éppen a mozgástér hiánya. Ahogy Kevin Rowlands, a Royal United Services Institute folyóiratának szerkesztője fogalmazott: „nyílt vízen mindig lehet kerülőutat választani, szoros vagy keskeny tenger esetén viszont erre nincs mód. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem is kell aktívan vadásznia célpontjaira – elegendő megvárni, amíg azok maguktól jönnek.”
A tengerszoros így valójában egy „halálzónává” válik, ahol a figyelmeztetési idő egy támadás előtt csupán néhány másodperc lehet. Ehhez kapcsolódik, hogy Iránnak mintegy ezerhatszáz kilométeres tengerpartja van, ahonnan rakétákat tud kilőni. Ezek az ütegek mozgékonyak, így nehéz megsemmisíteni őket – és a hosszú partvonal lehetővé teszi, hogy Irán a szoroson túl is képes legyen csapásokat mérni.
Az iráni oldalon nem sík terep húzódik. Dombok, hegyek, völgyek, lakott területek és tengerparti szigetek tarkítják a tájat. Mindez megnehezíti a közeledő fenyegetések azonosítását, és megkönnyíti a mobil fegyverrendszerek elrejtését
– közölte Rowlands, aki korábban a brit haditengerészet Stratégiai Tanulmányok Központját vezette.
Más módszerre van szüksége a tankereknek az áthaladáshoz
Az elemzők szerint Irán képessége csökkent arra vonatkozóan, hogy kereskedelmi hajókat támadjon, de ez nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen megszüntethető. Kevin Rowlands úgy véli, szinte lehetetlen a kockázatot nullára csökkenteni, és még jó ideig számíthatunk arra, hogy a hajóknak további veszéllyel kell szembenézniük.
A fenyegetések miatt viszont a kereskedelmi hajók kíséretét is más módszerrel kell megoldani, a hagyományos konvojstratégia ugyanis nem működik. Ehelyett műholdas megfigyelést, járőrrepülőket és drónokat alkalmaznak, illetve a hajók igyekeznek aknamentes útvonalon haladni.
Az Egyesült Államok azonban jelentősen meggyengítette Irán haditengerészeti kapacitását − mondta Nick Childs. A legnagyobb veszélyt azonban továbbra is a nem hagyományos fegyverarzenál jelenti: a drónok, a gyors támadócsónakok és a robbanóanyaggal megtöltött pilóta nélküli vízi járművek.
Ha az irániak aknákat akarnak telepíteni, azokat egy ártalmatlannak tűnő vitorlás fedélzetéről egyszerűen belökik a vízbe. Bár az Egyesült Államok valószínűleg számon tartja Irán legfontosabb tengeralattjáróit, a sekély vizeken is bevethető úgynevezett mini tengeralattjárókra is gondolni kell
− tette hozzá a szakértő. Washington szövetségesei, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Bahrein szintén dolgoznak a nemzetközi hajóforgalom védelmét biztosító terveken.
Egyik fél sem enged
Irán eddig legalább tizenkilenc hajót támadott meg a Hormuzi-szoros, a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl térségében. Az elemzők rámutattak: Teheránnak nem is kell megsemmisítenie a hajókat ahhoz, hogy célt érjen. Amíg a fenyegetettség szintje elég magas marad, a hajózási társaságok nem vállalják a kockázatot.
Korábban az iráni vezetés közölte, hogy a nem ellenségesnek számító hajók áthaladhatnak a szoroson. A Lloyd's List Intelligence-jelentés szerint legalább tizenhat hajó kelhetett át sikeresen (köztük egy olyan is akadt, amely kétmillió dollárt fizetett az átjutásért), több úgynevezett „zombi” tartályhajó pedig más hajók hamis azonosítóival próbált átjutni.
Még ha a forgalom helyre is áll, időbe telik a felgyülemlett torlódás felszámolása: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet adatai szerint közel kétezer hajó rekedt a Perzsa-öbölben. A Trump-adminisztráció közben diplomáciai előrelépéseket emleget, miközben Irán tagadja, hogy tárgyalásokat folytatna az Egyesült Államokkal – bár elismeri, hogy közvetítők révén üzenetváltás zajlott.
Miközben Donald Trump arról beszélt, hogy tárgyalások folynak a két fél között, közben több ezer tengerészgyalogos tart a térségbe. Két amerikai tisztségviselő megerősítette a CNN-nek, hogy a 11. tengerészgyalogos expedíciós egység és a USS Boxer úton van, csakúgy, mint a USS Tripoli szállítóhajó tengerészgyalogos expedíciós egysége – bár pontos bevetési helyük és feladatuk egyelőre nem ismert.
Ezeket az egységeket eredetileg evakuációs és partraszállási műveletekre használják, emiatt az elemzők úgy gondolják, hogy az amerikai kormány szárazföldi beavatkozást sem tart kizártnak, bár ezt az elnök nem erősítette meg. Katonai elemzők szerint Washington arra is számíthat, hogy a USS Tripoli és más egységek puszta jelenléte elegendő lehet ahhoz, hogy Irán átgondolja stratégiáját.
Donald Trump emellett újabb csapásokat helyezett kilátásba Irán olajkereskedelemhez köthető létesítményei ellen, ha Teherán folytatja a szoros blokádját. Március 20-án az amerikai hadsereg az Irán kőolajexportjának csaknem kilencven százalékát lebonyolító Harg-szigeten lévő katonai létesítményeket vette célba. Az olajkereskedelemhez közvetlenül kapcsolódó objektumokat ezúttal viszont nem érte csapás – az amerikai elnök azonban figyelmeztette Iránt, hogy ez megváltozhat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
