Az EU külügyi főbiztosa szerint egy stabil és demokratikus Ukrajna uniós csatlakozása erősítené Európa biztonságát

A stabil, demokratikus Ukrajna európai uniós tagsága jelentősen erősítené Európa biztonságát - jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben.

A főképviselő az EU bővítéséről és a fiatalok szerepéről szóló magas szintű éves konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: Ukrajna csatlakozása jobban hozzájárulna a kontinens védelméhez, mint bármilyen fizikai határvédelem, mivel keletebbre tolná az EU határait, csökkentené az orosz agresszió mozgásterét, és integrálná Európa egyik legnagyobb és leginnovatívabb védelmi iparát a közös kapacitásokba.

Kallas kiemelte: Ukrajna uniós tagsága egyben biztosítaná, hogy "a túléléséért küzdő Ukrajna jövője az EU-hoz kötődjön."

Hozzátette, hogy hasonló jelentősége van Moldova integrációjának is, amely növelné a térség stabilitását.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió új biztonsági és védelmi partnerséget kötött Moldovával, és már hasonló együttműködéseket alakított ki Észak-Macedóniával és Albániával. Ezek az együttműködések lehetővé teszik, hogy az érintett országok már a csatlakozásuk előtt hozzájáruljanak Európa biztonságához.

A nyugat-balkáni térséggel kapcsolatban Kallas arra figyelmeztetett, hogy a rendezetlen feszültségeket külső szereplők könnyen kihasználhatják, ami Európára is kihat. Mint mondta, a régió uniós integrációja nem gesztus az EU részéről, hanem stratégiai szükségszerűség.

Kallas Grúzia helyzetét is említette, amelynek - véleménye szerint - lakossága elsöprő többségben európai jövőt szeretne, ugyanakkor a vezetés korlátozza a politikai véleménynyilvánítást és szűkíti a civil teret. Hozzátette: Grúzia helyzete figyelmeztet arra, mi történik, ha Oroszország érvényesíti befolyását, és egy ország a "szürke zónában" marad, kitéve a kényszerítésnek és a demokratikus visszalépésnek.

A bővítés kapcsán két kulcsfontosságú feltételt említett: egyrészt a tagjelölt országoknak fel kell gyorsítaniuk reformjaikat, különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén; másrészt az Európai Uniónak is fel kell készülnie az új tagok fogadására intézményi és politikai szinten.

A politikus szerint a bővítés ismét az EU geopolitikai napirendjének középpontjába került, mert nemcsak a csatlakozni kívánó országok, hanem maga az Európai Unió számára is stratégiai jelentőségű.

Végezetül hangsúlyozta: a bővítés ablaka ismét tágra nyílt, ezért most kell megragadni a lehetőséget arra, hogy az új országok csatlakozása 2030-ig reális cél legyen.