Oroszország továbbra is az euroatlanti biztonságot fenyegető legközvetlenebb veszély - jelentette ki a NATO-főtitkár a szövetséges államok külügyminisztereinek szerdán kezdődő, helsingborgi tanácskozása előtti sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Rutte hangsúlyozta: a szövetségesek egyre gyakoribb kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúrát érő fenyegetésekkel szembesülnek, ezért a NATO-nak gyorsabban kell fejlesztenie védelmi képességeit.
A főtitkár közölte: a külügyminiszterek a júliusi ankarai NATO-csúcs előkészítéséről tárgyalnak, különös tekintettel a Hágában elfogadott védelmi beruházási terv végrehajtására, a hadviselési képességek erősítésére és a védelmi ipari termelés növelésére.
Kiemelte: nem elegendő a védelmi költségvetések emelése, az új forrásoknak konkrét katonai képességeket kell eredményezniük. Több lég- és rakétavédelmi rendszerre, nagy hatótávolságú csapásmérő eszközre, drónra, lőszerre és nagyobb készletekre van szükség
- tette hozzá.
A főtitkár megerősítette, hogy a NATO továbbra is jelentős és hosszú távon fenntartható támogatást kíván nyújtani Ukrajnának.
Emlékeztetett: egyik kezdeményezésük biztosította az Ukrajna Patriot-rendszereihez szükséges rakéták mintegy 70 százalékát.
Rutte egy újságírói kérdésre reagálva az Európai Unió és Oroszország közötti esetleges közvetlen tárgyalásokról azt mondta: először az Európai Uniónak kell eldöntenie, kíván-e szerepet vállalni egy ilyen folyamatban.
Kitért arra is, hogy a NATO figyelemmel követi a közel-keleti helyzetet. Közölte: a szövetség és a nemzetközi közösség elfogadhatatlannak tartja, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson, emellett aggodalomra ad okot a tengeri kereskedelmet veszélyeztető iráni fellépés is.
Az amerikai csapatkivonásokkal állításokkal kapcsolatban Mark Rutte kijelentette: az európai NATO-tagállamok és Kanada jelentősen növelik védelmi kiadásaikat, és egyre nagyobb szerepet vállalnak a hagyományos védelemben.
Rutte szerint Európa egészében jelentős védelmikiadás-növekedés figyelhető meg.
Példaként említette, hogy Németország 2029-re több mint 150 milliárd eurót fordít majd védelemre, ami több mint kétszerese a 2021-es összegnek.
A főtitkár szerint az Egyesült Államok továbbra is jelen marad Európában nukleáris és hagyományos katonai értelemben egyaránt, ugyanakkor idővel kiigazítások várhatók, mivel Washingtonnak egyre inkább Ázsiára kell összpontosítania.
A balti államokat érintő drónincidensekkel kapcsolatban Mark Rutte kijelentette: a NATO pontosan az ilyen helyzetek kezelésére készült fel, és a szövetség nyugodt, határozott és arányos választ ad a légtérsértésekre.
Rutte hangsúlyozta:
ha Ukrajnából érkező drónok jelennek meg a balti térségben, az nem azért történik, mert Ukrajna ezeket Litvániába, Lettországba vagy Észtországba akarja irányítani, hanem azért, mert Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Emlékeztetett arra is, hogy kedden egy román F-16-os vadászgép - a NATO balti légtérrendészeti missziójának részeként - lelőtt egy drónt Észtország légterében.
A NATO-főtitkár a drónelhárítás részleteiről nem kívánt konkrétumokat közölni, ugyanakkor elmondta: a Keleti Őrszem program célja nemcsak a keleti szárny védelmi képességeinek összehangolása, hanem az ukrajnai drónháború tapasztalatainak beépítése a NATO működésébe is.
"A hadviselés megváltozott, és Ukrajna ezt minden nap megmutatja" - fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország szándékosan irányít-e ukrán drónokat a balti államok felé, Rutte azt mondta: jelenleg nincs erre utaló információjuk.
A NATO-főtitkár visszautasította azokat az orosz állításokat is, amelyek szerint Lettország területét Ukrajna orosz célpontok elleni dróntámadásokra használja.
Véleménye szerint az orosz kijelentések, valamint a Lettország elleni esetleges megtorlással kapcsolatos fenyegetések "teljesen nevetségesek".
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
