Nógrádi: Kazahsztán egy ütközőzóna, ahol a világ nagyhatalmai jelen vannak

Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz árszabályozását. Az üzemanyag ára pedig csaknem a kétszeresére ugrott. A tüntetések egyre erőszakosabbá váltak: rendfenntartók és tüntetők haláláról is érkeztek jelentések.

A kazah elnök szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte – számoltak be az M1 Ma reggel című műsorában, írja a Hirado.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint Kazahsztánban a tüntetések többek között az országban kialakult utódlási harc miatt is kirobbantak, ugyanis Nurszultan Abisuli Nazarbajev, az ország volt elnöke nem tudta elérni célját, hogy a lánya legyen az utóda, ebbe a klánok nem mentek bele.

Így egy teljesen ismeretlen ember lesz az államfő, Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, akinek társadalmi bázisa nincs.

Tokajev néhány napja érzi azt, hogy ő valaki tud lenni, ugyanis Moszkva mellé állt, és Nazarbajev ellen akkora a népharag, hogy vélhetően elmenekült az országból, kilétéről nincs pontos információ – a szakértő szerint vagy Moszkvában vagy valamelyik szupergazdag arab országban, vagy otthon van most –, de tény az, hogy

Tokajev átvette a hatalmat, és Nazarbajev rokonait, mint hazaárulókat letartóztatta, és amit a lakosság követel, hogy hozzák vissza az ottani szinten demokratikus 1993-as alkotmányt – ezt teljesítette.

Nógradi György azt is elmondta, hogy Kazahsztán a világ 9. legnagyobb országa, szupergazdag, rendkívül komoly a kínai befektetés, ráadásul az amerikai befektetés is számottevő, ugyanis az összesen 37 milliárd dollár. Ők a kőolaj és földgáziparban érdekeltek.

Kazahsztán a nagyhatalmak ütközőországa?

Nógrádi György szerint Kína számára a stabilitás a cél, mert Kína a stratégiai fontosságú bányákat, többek közt a legfontosabb színesfém-bányákat felvásárolta. Kína számára Kazahsztán mindig egy ütközőállam lesz.

Az Egyesült Államok számára a cél, hogy az ott lévő tőke biztonságban legyen, de mellette cél az is, hogy az oroszok ne nyerjenek pozíciót a térségben – tette hozzá a szakértő.

Európa ez ügyben nem foglal állást, hiszen a térségben nincsenek számottevő pozíciói – mondta Nógrádi György.

Majd a biztonságpolitikai szakértő összegezte: Kazahsztán egy ütközőzóna, ahol ma orosz érdek van. Nagyon fontos, hogy az országban található, Bajkonur, amely az űrrepülőteret szolgálja ki az oroszok számára.

A biztonságpolitikai szakértő azt is elmondta, hogy Kazahsztánban január 19-ig tart a rendkívüli állapot, és szerinte a helyzet addig döntően meg fog oldódni.

Tokajev hatalmát pedig úgy szilárdíthatja meg, hogy az oligarchák egy részével leszámol, egy részéből szövetségest csinál.

Nógradi György szerint „Tokajev föl tudja mérni, hogy mi a kazah érdek, ha ezt képviselni tudja, akkor a pozíciója stabil lehet, de kőkeményen néhány oligarcha csoporttal szemben föl kell lépnie, mert eddig az ország nyílt kirablása folyt”.