A közelmúltban felszabadult dél-ukrajnai Herszonban talált kínzókamrák létrehozását és működtetését az orosz állam közvetlenül finanszírozta – közölte az elkövetett visszaélések feltárására létrejött nemzetközi nyomozócsoport csütörtökön.
A háborús bűnök felderítésével foglalkozó ukrán hatóságok januárban számoltak be először kínzókamrák létezéséről, amelyeket az orosz csapatok nyolc hónapos megszállását követően, a novemberben felszabadított Herszonban azonosítottak.
Beszámolójuk szerint legkevesebb 200 embert kínoztak meg a létesítményekben tíz különböző helyszínen.
Az ukrán főügyészséggel együttműködő, uniós, brit és amerikai támogatással Hágában tevékenykedő nemzetközi nyomozócsoport közölte: a Herszonban gyűjtött friss bizonyítékok azt mutatják, hogy a kínzókamrák hálózatát az orosz állam tervezte és közvetlenül finanszírozta.
A nyomozócsoport tájékoztatása szerint mintegy 1000 túlélőtől kaptak tanúvallomásokat a kínzásokról, és 400 ember tűnt el Herszonban. A kínzókamrák finanszírozása része volt annak az orosz állami tervnek, mely az ukrán civil vezetők és másként gondolkodók „megtörésére, átnevelésére vagy meggyilkolására” irányult. Szemtanúk szerint az orosz erők egyebek mellett áramütéses és fullasztásos kínzást alkalmaztak. A nyomozócsoport szerint a kínzókamrákat orosz biztonsági ügynökségek működtették, köztük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) emberei.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
