A fokozódó kínai-orosz együttműködés az Északi-sarkvidéknél veszélyeztetheti a térség stabilitását – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) helyi idő szerint hétfőn közzétett stratégiai jelentésében.
A jelentés szerint Oroszország több száz egykori szovjet katonai létesítményt nyitott meg újra a térségben, és – részben a vele szemben hozott nyugati szankciókra adott válaszul – egy északi-sarkvidéki hajózási útvonal fejlesztésén dolgozik, együtt Kínával, egyebek között azért, hogy nagyobb mennyiségű olaj- és földgázkészletet tudjon szállítani. Kína pedig az együttműködéssel a Malaccai-szorostól való függőségét szeretné csökkenteni.
Kína célja, hogy növelje befolyását a térségben, és a sarkvidék erőforrásaihoz hozzáférve nagyobb szerepet kapjon a régió sorsának irányításában
– áll a Pentagon jelentésében.
Bár a két ország között jelentős nézeteltérések vannak, az amerikai védelmi minisztérium továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri az orosz-kínai gazdasági együttműködést – tették hozzá.
Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning – a jelentésre reagálva – keddi sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy Kína fontos érdekelt fél az Északi-sarkvidék ügyeiben. Kína mindig a tisztelet, a mindenki számára előnyös együttműködés, a fenntarthatóság alapelvei szerint vett részt az Északi-sarkvidéket érintő ügyekben. Az amerikai tárca szerinte „elferdítetten értelmezi” Kína észak-sarkvidéki politikáját, és a nemzetközi joggal összhangban álló sarkvidéki tevékenységeit „felelőtlenül kritizálja”.
Ezen tevékenységek nem szolgálják az Északi-sarkvidék békéjét és stabilitását, az amerikai fél ezen kinyilvánításait Kína határozottan ellenzi
– emelte ki a szóvivő - közölte a hirado.hu.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
