Garanyi József műveiből nyílt kiállítás a beregszászi konzulátuson

Garanyi József azok közé a neves beregszásziak közé tartozik, akik a XX. század második felében meghatározták a város szellemi életét, a szovjet korszak legsötétebb éveiben is megőrizték az európai gondolkodásmódot. Egyrészt a nyitottságot az új művészeti áramlatok és irányzatok felé, másrészt pedig a hagyományok tiszteletét, legfőképpen azt, hogy az előttünk járó nemzedékek által létrehozott szellemi-kulturális értékeket őrizzük meg, vigyük tovább és tegyük magunkévá. A kárpátaljai festőiskola harmadik nemzedékéhez tartozó Garanyi József mély barátságot ápolt a festőiskola alapítóival, Erdélyi Bélával és Boksay Józseffel. Erdélyi hatására elsősorban olajképek kerültek ki a keze alól, míg másik tanítómestere, Boksay ösztönzésére pasztellképeket és akvarelleket kezdett festeni.

A Magyarország Beregszászi Konzulátusán szeptember 20-án megnyílt kiállítással a szervezők a művész születésének 100. évfordulóján szerettek volna Garanyi József munkássága előtt tisztelegni, hangsúlyozta köszöntőjében Beke Mihály András első beosztott konzul.

Garanyi József elsősorban Beregszásznak és a beregi tájnak a kiváló festője, nagysága ebben mérhető és mérendő, kezdte megnyitó beszédét Szilágyi Mátyás főkonzul. Képei finom ízlésről és alapos szakmai tudásról tanúskodnak, s jól illeszkednek azokba a hagyományos művészeti trendekbe, tradíciókba, amelyek Kárpátalján – a külvilágtól némileg elzártan – a XX. század évtizedeiben kialakultak. Van azonban egy jellegzetes vonása Garanyi művészetének, amely a kárpátaljai festők életművében nem igen érhetők tetten: a tájak, csendéletek, életképek mellett előszeretettel festett női aktokat is, illeszkedve ezzel a reneszánsz óta a világnak szinte minden táján megjelenő tendenciába, s dacolva az abban az időben még oly hangsúlyosan jelenlevő szocreál művészeti elképzelésekkel.

Mintegy negyven esztendő művészi termését sikerült egy tárlat keretében bemutatni, hangsúlyozta Kovács László műgyűjtő és kiállításszervező, a Garanyi-életmű alapos ismerője. Aki szólt arról is, hogy a Garanyi-képek nagyon sok neves gyűjteményben, így a moszkvai Tretyakov képtárban, illetve a bécsi képtárban is megtalálhatók. Jellemző a művész lokálpatriotizmusára, hogy miután 1986-ban Beregszászon sor került jubileumi kiállítására, ennek az anyagát a városnak ajándékozta. Ebből a Beregvidéki Múzeumban állandó kiállítás nyílt, amely ma is látogatható.

Garanyi József igen korán, már 1958-ban tagja lett a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének, emlékeztetett rá Kopriva Attila művészettörténész. Ehhez nem lett volna elegendő Garanyi kiemelkedő tehetsége, olyan karizmatikus egyéniségre volt szükség, amivel a beregszászi művész rendelkezett, amit nagyra értékelt a moszkvai művésztársadalom. Talán a főváros művészeinek tudatalattijában ott munkált az is, hogy ez az ember testesíti meg számukra a művészi szabadságot, az európai gondolkodásmódot, amelynek egyik alapvető jellegzetessége és egyben értéke, hogy semmiféle erőszakos eszközökkel nem lehet senkire ráerőltetni akaratunkat: csakis a meggyőződés és a személyes példa a járható út.

A beregszásziak egyébként büszkék lehetnek arra, hogy az aktív művészeti élet már több mint egy évszázaddal ezelőtt jellemző volt erre a közösségre. Ezt olyan alkotók neve fémjelzi, mint Haba Ferenc, Gogola Ferenc, Varga János vagy a brit uralkodó család későbbi portréfestője, Kaszab Judit.
A tárlat megnyitójának résztvevői Halász Bertalannak, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanárának harmonikajátékában gyönyörködhettek.

Kovács Elemér

Garanyi József műveiből nyílt kiállítás a beregszászi konzulátuson
Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Naperőművek. Illusztráció. Fotó: Kárpátinfo.net

Naperőmű építéséhez nyújt hitelt Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Magyar Péter. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felelősségvállalását hiányolta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Friedrich Merz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezletén 2026. április 14-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg.

Nagyszabású rakétatámadást indítottak éjszaka az oroszok több ukrán város ellen. Fotó: Dnipropetrovsk Oblast Military Administration/Telegram

A csapásokban legalább 14-en megsérültek, köztük egy gyermek.

Orosz megbízásból ölhetett meg egy katonát Ungváron. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.

Több ember meghalt az Ukrajnát ért éjszakai orosz támadásokban. Illusztráció (Fotó: MTI/EPA)

Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.

Halálos gázolás Sztrabicsovo közelében: 34 éves férfi vesztette életét. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.

Már nem tér haza: megerősítették Mihajlo Roszoha halálhírét

A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.

Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.