A francia Mediapart oknyomozó portál egy friss cikket publikált azzal kapcsolatban, hogy miként próbálhattak meg beavatkozni az oroszok a romániai elnökválasztásba. Vizsgálatuk alapján úgy fest, hogy a Calin Georgescu népszerűsítésére irányuló orosz kísérletek jóval régebbre mehetnek vissza annál, mint azt eddig sejteni lehetett, és a 2024 végi választáson is az oroszok által támogatott hekkerek támadták meg Romániát. Vasárnap pedig még egyszer ugyanez megtörtént, mivel a megismételt elnökválasztás alatt is oroszbarát hekkerek támadtak meg román kormányzati honlapokat – és most magukra is vállalták az akciót.
A Mediapart vizsgálatának főbb következtetéseit a román G4 Media portál összegezte. Mint emlékeztettek, a román titkosszolgálat (SRI) burkoltan ugyan, de Oroszországot nevezhette meg felelősként a 2024. novemberi elnökválasztás idején a román választási infrastruktúra ellen indított kifinomult kibertámadásokért, amelyek részeként 33 különböző országból több mint 85 ezer támadást indítottak (ez az akció a Calin Georgescu népszerűsítésére irányuló törekvésekkel párhuzamosan zajlott).
A Mediapart most publikált vizsgálata szerint
az átfogó orosz beavatkozási akciót 2023 óta tervezték, azzal a céllal, hogy egy olyan szuverenista jelöltet juttassanak a hatalomba Romániában, aki aztán leállíthatta volna Ukrajna támogatását.
Ráadásul ez a jelölt a kezdeti terv szerint még nem is Calin Georgescu volt, hanem az a Diana Sosoaca, aki nem egyszer felhívta már önmagára a magyarok figyelmét is a különféle akcióival.
85 ezer támadás, 33 országból – így hajtották végre az akciót
A Mediapart szerint (amely egyébként francia állami vezetőktől is szerzett információkat az oknyomozásban) az akciót a Szergej Nariskin orosz kémfőnök által vezetett külügyi titkosszolgálat, az SZVR koordinálta.
Az elnöki pozíció megszerzése mellett cél volt az is, hogy a parlamenti helyek 30 százalékát megszerezze a jelöltjük körül felsorakozó politikai szövetség (ezt egyébként a három szélsőségesként jellemezett román párt – az AUR, az SOS és a POT – meg is szerezték a szintén 2024 végén tartott parlamenti választáson).
Az akció előrehaladtával Sosoacát le kellett cserélniük Georgescura – miután előbbit a román Alkotmánybíróság eltiltotta a választástól –, azonban ez sem hátráltatta a műveletet (noha Georgescu az utolsó pillanatban jelentette be az indulást). A Mediapart szerint 25 ezer TikTok-fiók (köztük nagy eléréssel rendelkező influenszerek) bevonásával, a platform algoritmusát megcélozva sikerült a – választás előtt négy héttel még csak 1 százalék körüli támogatottságúra becsült Georgescut – 23 százalékig emelniük, és az első forduló győztesévé tenniük ezzel.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan indult a választás napján a kibertámadás a román kormányzati honlapok ellen. A Mediapart francia állami forrásai szerint a román titkosszolgálat Oroszországot azonosította az utóbbi akció szervezőjeként is (noha a titkosítás alól feloldott dokumentumokban csak egy „állami szereplő” által vezetett műveletet említenek a szó szoros értelmében). Ugyanezt az európai hírszerzési partnereikkel is közölték már a színfalak mögött zajló egyeztetéseken, és így jutott el az információ egészen a francia elnök hivataláig, az Élysée-palotáig.
A román titkosszolgálat szerint a voksolás napján több mint 85 ezer kibertámadás indult 33 különböző országból a választást kiszolgáló informatikai infrastruktúra ellen.
A támadók fejlett anonimizálási módszereket használtak, amelyeket lehetetlen azonosítani. Amit az SRI korábban nem hozott nyilvánosságra, és amit a Mediapart most feltárt, az az, hogy az SRI-nek mégis sikerült egy kartográfiai szervert veszélyeztető támadást az APT29 oroszbarát hekkercsoportnak tulajdonítani, amely nem egy alkalommal indított akciókat Európában.
A Mediapart szerint a romániai orosz beavatkozással kapcsolatban Franciaország külföldi beavatkozássokkal foglalkozó szakszolgálata, a Viginium is írt egy jelentést. Ennek összefoglalójában azt írták, hogy „a manipulációs kampány által okozott egyik fő kár a választóknak a választási folyamatok megbízhatóságába vetett bizalmának változása volt”.
A Mediapart felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenség nem csak Romániát érinti,
ugyanis az utóbbi hónapokban több olyan európai országban is észleltek a Kreml által irányított beavatkozási műveleteket, ahol választások zajlottak le, és közlésük szerint Franciaországot is megcélozhatják az oroszok.
A megismételt választáson is támadásba lendültek az oroszbarát hekkerek, el is ismerték az akciót
Mindeközben vasárnap szintén kibertámadás indult a román kormányzati honlapok ellen,
amelyet a NoName057 nevű, oroszbarát hekkcsoport hivatalosan is magára vállalta.
A csoport a Telegram-csatornáján írt arról, hogy sikerült „DDoS-meglepetéseket küldeniük” a belügyminisztérium, valamint az igazságügyi minisztérium honlapjára, utalva ezzel arra, hogy terheléses támadást hajtottak végre.
Sajtóértesülések szerint a külügyminisztérium, az alkotmánybíróság, valamint több politikus, köztük Crin Antonescu honlapját is hekkertámadás érte. Az oldalak egy ideig elérhetetlenek voltak, de aztán helyreállt a működésük – írta az erdélyi Krónika Online - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.