Az ukrán elnök szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián további fegyvertámogatást kért szövetségeseitől, miközben az ugyanaznap felszólaló NATO-főtitkár azt mondta, hogy „gondok vannak” a katonai szervezet fegyverkészleteivel, és fel kell pörgetni a fegyvergyártást.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott szövetségeseinek az eddigi segítségért, és további támogatást kért, egyben arra buzdította őket, hogy vessenek véget a „mesterséges” fegyverhiánynak, amely „az orosz haderőnek fölényt biztosít a harcmezőn”.
Az ukrán elnök azután beszélt erről, hogy szombat hajnalban az ukrán hadsereg bejelentette, kivonul az oroszok által négy hónapja ostromlott Donyec megyei Avgyijivkából, amiben szerepet játszott a lőszerhiány is. Zelenszkij a müncheni konferencián úgy fogalmazott, hogy „sajnálatos módon Ukrajnát mesterséges fegyverhiányban tartják, ami különösen a tüzérség és a nagy hatótávolságú képességek területén jelentkezik”.
Zelenszkij szerint a közvetlen ok, amiért el kellett hagyni Avgyijivkát, az volt, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg bekerítését. Ez helyes, teljesen észszerű döntés volt – tette hozzá, és kijelentette: most az a legfontosabb, hogy szövetségesei további fegyvereket, légvédelmi eszközöket küldjenek Ukrajnának.
Olaf Scholz német kancellár a konferencián előzőleg kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország fog-e szállítani nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Kijevnek. Az ukrán elnök erre reagálva azt mondta, hogy az ukrán tüzérség hatótávolsága 20 kilométer, míg az oroszoké 40, „ez a válaszunk”.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a konferencián egyebek között arról beszélt, hogy „nyilvánvaló gondok” vannak a NATO fegyverkészleteivel.
Rámutatott: a NATO a világ legerősebb katonai szervezete, a világ katonai erejének körülbelül a felét képviseli, erősebb, mint Oroszország. Ugyanakkor az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy a harci műveletek fenntartásához pótalkatrészekre, karbantartásra és lőszerre van szükség. „Az ukrajnai háború kezdete óta pedig jócskán feléltük tartalékainkat, ezek most alacsonyak, ezért sürgősen növeljük a termelést” – mondta.
Jens Stoltenberg rámutatott arra, hogy a NATO nem lát semmilyen közvetlen katonai fenyegetést tagországaira nézve. A szervezet főtitkára ezt a NATO katonai erejével indokolta. Hangsúlyozta: „A világ egyre veszélyesebb, de a NATO is egyre erősebb”.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
