Beszélgetés Lechner Ilona nyelvésszel - „Feltölt a hallgatók sikerélménye”

Pedagógusnak lenni nagy kihívás, de egyben az egyik legszebb hivatás. Felsőoktatásban dolgozni talán még felelősségteljesebb, hisz a jövő tanárai, a tudományos munka művelői az oktatók kezei alatt formálódnak. Lechner Ilona, a Rákóczi Főiskola filológia tanszékén belül működő angol tanszéki csoportjának német szakos oktatója szívvel-lélekkel végzi munkáját. Vallja: az empátia az eredményes munka kulcsa. Ismerjük meg őt!

– Meséljen magáról.

– Mezőváriban születettem, azóta is ott élek családommal. Az elemi iskoláimat orosz nyelven végeztem a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskolában, majd a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Az érettségit követően Budapestre kerültem. Az akkori Magyar Nyelvi Intézetben (jelenleg Balassi Intézet) vettem részt egy egyéves előkészítő képzésen, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanultam 2000-2005 között. Egy hosszabb szünet után megkezdtem doktori tanulmányaimat az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. 2020 júniusában védtem meg doktori disszertációmat.  

– Miért épp a német nyelv vonzotta?

– A német nyelvvel a gimnáziumban ismerkedtem meg, emellett angol nyelvet is tanultunk második nyelvként. Mindkettő jól ment, szerettem az idegen nyelveket. Amikor pályaválasztás előtt álltam, egyértelmű volt, hogy ezt szeretném továbbiakban is tanulni. Nem akartam külföldre menni, de a főiskolán akkoriban csak angol-történelem és angol-földrajz szakpárok voltak, nekem pedig egyik sem volt szimpatikus. Ezért döntöttem a német nyelv mellett. Két lehetőségem volt: Ungváron folytatom tanulmányaimat vagy Magyarországon az előkészítő képzésben. Úgy alakult, hogy az ungvári felvételi vizsga napját megelőző napon kiderült, hogy a Magyar Nyelvi Intézetben ösztöndíjasként tanulhatok, amelyet az egyetemi években is megkapok, ha sikerül a felvételi vizsga, így éltem ezzel a lehetőséggel.

– A diploma megszerzését követően mégis haza húzta a szíve…

– Az egyetemet 2005-ben fejeztem be. Időközben férjhez mentem, gyerekeim születtek. Nem volt kérdéses, hogy Kárpátalján alapozzuk meg a jövőnket. Valahogy fel sem merült, hogy Budapesten maradjunk. Nem igazán sikerült megszeretni a várost, nem tudtam volna elképzelni, hogy ott éljek. Épp akkor kerestek a beregszászi főiskolán német szakos tanárt. Jelentkeztem. Kezdetben kevesebb óraszámban oktattam, majd fokozatosan több órám lett, nyelvtanfolyamokat is vezettem, magántanítványaim is voltak. Azt azért be kell valljam, a kezdet számomra elég nehéz volt. Ismeretlen terepen, hiszen én más oktatási rendszerben szocializálódtam. Nem voltak a könyvtárban tankönyvek, sajátjaimból fénymásoltam és vágtam össze a gyakorlatokat a diákoknak egy-egy témához. Folyamatosan készítettem szó-listákat, beszélgetési témákat, párbeszédeket. Rengeteget készültem az óráimhoz. Később, amikor egyre inkább elterjedt az internetes hozzáférés vidékünkön, már könnyebben találtam oktatási anyagot. Minden nehézség ellenére szívesen emlékszem vissza azokra az évekre.

– Milyen tapasztalatokat gyűjtött az évek során?

– Úgy gondolom, a főiskolán a középiskolai tanárokkal szemben jobb helyzetben vagyunk. Hiszen felsőoktatásba többnyire olyan diákok jönnek, akik tanulni akarnak. Persze vannak kivételek, de főiskolán tanulni nem kötelező. Ha nem teljesít, megbukik. Ez valamelyest ösztönzi a diákokat arra, hogy igyekezzenek minden tantárgyból teljesíteni. Emellett a fegyelmezéssel is lényegesen kevesebb gondunk van a fiatal felnőttek körében, mint a gyerekekkel foglalkozó tanároknak. Úgy érzem, hogy többnyire sikerül megtalálni a diákokkal a közös hangot. Empatikus vagyok velük, ismerem a korosztály jellemzőit, hiszen van két hasonló korú fiam. A mindennapokból tudom, hogy mi okoz nekik nehézséget, mivel töltik az idejüket, mi köti le őket, mi trendi épp aktuálisan a fiatalok körében.

– A távoktatás a főiskolát is elérte. Hogyan oldották meg a felmerülő nehézségeket?

– Azt kell mondjam, nem volt könnyű a távoktatás kezdeti szakasza. A pandémia első hullámakor bevezetett karantén nagyon váratlanul ért mindenkit. Valójában nem is igazán tudtuk, hogy mi a teendő. Sokat segített, hogy a főiskola vezetősége konkrét direktívákat határozott meg az oktatás folyamatát illetően. A második karantén-időszakban már tartottunk online órákat, ami lényegesen növelte az oktatás hatékonyságát. Viszont hiányoztak a személyes kapcsolatok, a beszélgetések diákokkal, tanárokkal egyaránt. Élőben az órán észrevesszük, ha egy diáknak valamilyen gondja van, legyen az egészségügyi vagy lelki. Ezt az online órákon nem lehet kiszűrni, vagy csak nagyon nehezen. Én mindenképp előnyben részesítem a tantermi oktatást, de rengeteg tapasztalatot szereztünk a távoktatás során is, digitális készségeink sokat fejlődtek.

– A tanítás mellett kutatói munkát is végez.

– Főiskolai oktatóként alapvető elvárás, hogy kutatói tevékenységet is folytassunk. Elsősorban a nyelvészet és nyelvoktatás, -elsajátítás iránt érdeklődöm. Doktori tanulmányaimat kognitív és interkulturális nyelvészetből végeztem, de kollégákkal közösen foglalkozom olyan kutatásokkal is, amelyek a nyelvpedagógia hatáskörébe tartoznak. Fő kutatási területem mindazonáltal a kognitív nyelvészet, pontosabban és egyszerűbben megfogalmazva azt vizsgálom meg különböző jellegű nyelvi korpuszokban, hogy az elvont fogalmainkat (pl. boldogság, erkölcs, bánat stb.) hogyan értelmezzük, és azokat milyen nyelvi eszközökkel fejezzük ki. A gondolkodás, a nyelv és a kultúra összefüggéseit vizsgálom a magyar és a német nyelvű beszélők körében.

– Ha jól tudom, a következő évtől német szak is indul a főiskolán.

– 2022 szeptemberétől van lehetőség a főiskolán arra, hogy német nyelv és irodalom szakos tanár képesítést szerezzenek az érdeklődők. Nyáron azok a diákok jelentkezhetnek a szakra, akik rendelkeznek ZNO szertifikáttal a következő tantárgyakból: ukrán nyelv és irodalom, Ukrajna történelme és idegen nyelv (nem feltétlenül német nyelv). A harmadik szertifikát továbbra is kiváltható a főiskolán tett belső felvételi vizsgával magyar nyelv és irodalomból. Ez azt jelenti, hogy aki rendelkezik pl. ZNO szertifikáttal angol nyelvből, beadhatja a jelentkezését mind angol, mind német szakra, ami azért előnyös, mivel egyrészt a két indogermán nyelvcsaládhoz tartozó nyelv között, másrészt a két szak tantárgyai között rengeteg az átfedés. Ezáltal lényegesen kevesebb energiabefektetéssel szerezhet valaki két diplomát, mintha két különböző tudományterületről választ szakokat. Mindemellett úgy gondoljuk, hogy a német nyelv oktatásának – Közép-Kelet-Európában gondolkodva – van jövője, és reméljük, hogy ezt a diákok is felismerik.

– Mit jelent önnek a munkája?

– Szeretem a szakmámat és a munkámat is. Jó érzés látni, megtapasztalni, ha valaki általam tanul meg egy idegen nyelvet. Feltölt a hallgatók sikerélménye, hiszen ebben mérhető a munkám eredménye. Elégedett vagyok a szakmámmal, én ehhez értek, ezt tudom csinálni. Úgy érzem, hogy jó helyen vagyok, nekem itt van dolgom. Soha nem voltam elégedetlen a munkámat illetően. Vannak nehezebb és zsúfolt időszakok, de valahogy mindig sikerül megoldani a problémákat.

Kurmay Anita