Idegbecsípődés: megelőzés és kezelés

Ez a fájdalmas tünet bárkinél előfordulhat, és a legtöbbször a nyak vagy a hát idegeit érinti. Meglepő módon nemcsak a hirtelen mozdulatok okozhatják.

Mi az az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés nagyon gyakori mozgásszervi panasz, mely tulajdonképpen egy ideg irritációjára, károsodására utal - írja a Házipatika.com.

Az idegbecsípődésnek nevezett jelenséggel a legtöbb ember legalább egyszer találkozik életében. Ez a kellemetlen tünet egyénenként változó mértékű fájdalomként jelenik meg, van, aki csak bizsergést vagy zsibbadást érez, mások viszont éles, égető, szúró vagy éppen tompa fájdalomról számolnak be. Az idegbecsípődés tulajdonképpen a megnövekedett nyomás miatt kialakuló idegi irritáció vagy károsodás, mely a perifériás idegrendszerben (vagyis az agyon és a gerincoszlopon kívül elhelyezkedő idegeknél) következik be.

A nyomás vagy károsodás az ideget magát, illetve az azt körbevevő anyagot is irritálhatja. Emiatt az ideg nem tudja megfelelően továbbítani az őt érő ingereket, gyulladás alakulhat ki az adott területen. Az idegbecsípődés esetén a fájdalom mellett zsibbadás, érzéketlenség, izomgyengeség is tünet lehet.

A legtöbbször a nyak, illetve a hát idegei az érintettek, de ez nem jelenti azt, hogy más testrészünkben ne történhetne idegbecsípődés. Gyakori például ez a panasz a csuklónál, a könyöknél, a felső combnál, a térdnél vagy deréktájékon. Sokszor nemcsak az érintett területen érzékelhető a fájdalom, hanem az kisugárzik, például a nyakból a vállakba, a könyökből a karokba, a combból a lábak felé is.

Hogyan kezelhető az idegbecsípődés?

Azt hihetnénk, hogy az idegbecsípődés valamilyen rossz, hirtelen mozdulat következménye, azonban nagyon sokszor hosszú idő alatt alakul ki az ideg károsodása. Bármi kiválthatja, ami a nyomással jár az idegre, például ha valaki gyakran ül egy bizonyos pozícióban, keresztbe teszi a lábait vagy éppen rosszul tartja magát. Az idegbecsípődés okai között találhatjuk a gerincsérvet (hiszen a kitüremkedés nyomhatja az idegeket), a hízást, illetve vízvisszatartás, valamint az ezekkel összefüggő betegségeket (például a pajzsmirigyproblémákat), a sokszor ismétlődő mozdulatokat is. A várandósság idején megnőhet az idegbecsípődés esélye.
Az idegbecsípődés kezelésnél nagyon fontos az adott terület pihentetése, a további megerőltetés (és az ismétlődő mozdulatok) kerülése. Az óvatos, gyógytornász felügyelete mellett végzett mozgás segíthet megerősíteni az izmokat, különösen a hát- és deréktájékon, ez segíthet a tartás javításában, így az idegekre nehezedő nyomás is megszűnhet. A fájdalom csillapítására és a gyulladás csökkentésére szájon át szedhető gyógyszereket javasolhat az orvos.

Súlyosabb esetekben helyi gyulladáscsökkentő injekciók javíthatják a beteg állapotát. Amennyiben a gyógyszeres, illetve fizikoterápiás kezelés nem bizonyul elegendőnek, műtétre is szükség lehet. Ez természetesen attól függ, hogy mely ideg érintett vagy hogy milyen mértékű a fájdalom.
Az idegbecsípődés megelőzésében nagyon fontos szerepe van annak, hogy a megfelelő testtartást elsajátítsuk. Ne terheljük meg túlságosan a test egyik oldalát, igyekezzünk csökkenteni bizonyos testrészeinkre nehezedő nyomást, váltsunk gyakrabban testhelyzetet. Próbáljuk meg kerülni az ismétlődő, megterhelő mozdulatokat, tartsunk munka közben is gyakrabban szünetet. A munkaeszközeinket, bútorainkat (például az irodai széket) igyekezzünk úgy kiválasztani, hogy azok kényelmesek, ergonomikus kialakításúak legyenek. A rendszeres testmozgással megerősíthetjük a törzset tartó izmainkat, a testsúly karbantartásával pedig tovább csökkenthetjük az idegbecsípődések kialakulásának esélyét.