50 felett ezért fontos a hormonpótlás

A menopauza éveiben az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb mint egy százalékuk részesül benne - mondta dr. Várbíró Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense.

A hormonális változást jelző vérzészavarok mellett hőhullámokkal, éjszakai izzadással, keringési labilitással, szapora szívdobogásérzéssel, memóriazavarral, a nemi vágy csökkenésével, valamint a kisízületek fájdalmával, duzzanatával is számolni kell a változókor beköszöntével - idézi a szakembert a semmelweis.hu. A kötőszöveti rendszer átalakulása miatt a bőr és a haj szárazzá, a körmök töredezetté válnak, illetve megváltozik az anyagcsere is, így a korábbiakhoz képest ugyanannyi étel elfogyasztása már súlygyarapodáshoz vezethet. A menstruáció végleges elmaradását követően a hüvely és a húgycső kiszáradhat, sérülékennyé válhat, így gyakrabban jelentkezhetnek különböző fertőzések és ugyancsak gyakoribbak a vizelettartási elégtelenségnek is - írja a Házipatika.com.

Mivel a változókor előrehaladtával jelentősen csökken a szív-érrendszert védő ösztrogén szintje, a menopauza bekövetkeztével megemelkedik a kardiovaszkuláris megbetegedések gyakorisága, felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer-kór kifejlődése, továbbá mivel az ösztrogén a csontépítés egyik legfontosabb elősegítője, termelődésének megszűnésével elindulhat a csontszegénységhez, majd csontritkuláshoz vezető folyamat.

Sokan félnek a hormonpótlástól

Dr. Várbíró Szabolcs tapasztalatai szerint ugyan az érintettek 10-20 százalékának egészségügyi szempontból szüksége lenne hormonpótló kezelésre, a változókorú nők kevesebb mint egy százaléka részesül benne Magyarországon. Ennek legfőbb oka az Egyesült Államokban több mint 15 éve végzett, elhibázott tervezésű, nagy betegkövetéses vizsgálat kedvezőtlen, hazánkat is elérő sajtóvisszhangja. A laikus médiában a szövődményeket kiemelő, de a kedvező változásokat figyelmen kívül hagyó rémhírek elriasztottak sok beteget és a nem nőgyógyász orvosok egy részét is a hormonpótlás alkalmazásától. Azóta viszont bebizonyosodott, hogy az időben, vagyis a menopauza első 5-10 évében megkezdett kezelés megszünteti a panaszokat, míg a szövődmények kockázata gondos szűrővizsgálatokkal minimalizálható.

A hormonpótlás szükségességét minden esetben egyénre szabottan és körültekintően kell meghatározni, de általánosságban elmondható, hogy a terápia azoknak ajánlott, akiknek 45 éves kor előtt marad el a menstruációjuk, valamint a 40 és 60 év közöttiek közül azoknak, akik hőhullámra, alvászavarra panaszkodnak, illetve csontritkulás szempontjából veszélyeztetettek. A kezelésekkel a menopauza idején elvesztett ösztrogén szervezetbe juttatása a cél, ami 15-20 százalékkal csökkenheti például a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, de ugyancsak mérséklődhet a méhtestrák és a béldaganat kialakulásának esélye. Amennyiben a páciensnek megvan még a méhe, illetve a méh nyálkahártyája, úgy progeszteront is alkalmaznak.

Gyógynövények a változókorban

Minden változókorba lépő nőnek ajánlott az úgynevezett menopauza szakrendelés felkeresése, ahol a normál nőgyógyászati rákszűrésen túl alaposan kivizsgálják. Itt hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeznek, amely a méhnyálkahártya állapotáról tájékoztat, ezen kívül beutalják a pácienst csontsűrűség-vizsgálatra, mammográfiára, illetve egy olyan laborvizsgálatra, amellyel a szív- és érrendszeri kockázatot is szűrni lehet.

Az első vizsgálat után általában gyógynövénykészítményeket javasolnak a tünetek enyhítésére, és egyes esetekben ez teljesen megszünteti a panaszokat. Ezek az úgynevezett fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni, és ott hatást kiváltani. Ilyen természetes segítség lehet például a szója, a lenmag vagy az orbáncfű. A további kezelés szükségességéről a vizsgálati eredmények kiértékelése után, egyénre szabottan dönt a szakember. Hormonpótlást akkor javasolnak, ha a hőhullámok nem szűnnek meg, illetve ha csontritkulásra való hajlamot találnak, továbbá nincs ellenjavallat, például az emlőrák családi előfordulása vagy stroke-ra, trombózisra való hajlam okán.