Szürke marha, birka, kecske egy csordában - Több lábon a túlélésért

Kisbégány határában, a helybeliek által Begyes néven emlegetett tágas legelőn egy ugyancsak vegyes összetételű csorda békésen, ráérősen bóklászik. Az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően fű egyelőre akad bőven, bár félő, hogy a harminc fok fölötti nagy melegben hamar kiszárad minden…De ezt csak a pesszimista énem mondja, hisz a meterológia újabb csapadékos napokat ígér. Inkább lássuk a népes állatsereget. Elől egy hatalmas bika lépked megfontoltan, utána néhány tehén az idei borjakkal együtt. Őket tisztes távolból követi két-három racka, meg ugyanennyi merinói juh, hogy aztán a sort a kecskék zárják. 

Azokból is többféle akad. 

Sokan megmosolyogják ezt a tarka állományt – fogad Illés László, kisbégányi mezőgazdasági vállalkozó. – Tudni kell, hogy itt mindegyik csoportnak megvan a maga szerepe és feladata. A hatvan szarvasmarha túlnyomó részét kitevő borzderesek alkotják a fejőállományt, nemkülönben a tíz kecske, a juhokat pedig elsősorban azoknak az ínyenceknek tartjuk, akiknek egyik kedvenc étele továbbra is a bográcsban készített birkapörkölt. Szándékosan hagytam utoljára a tizenöt főt számláló szürkemarha állományt. Nyolc éve kezdtem foglalkozni velük, s márványos húsukat azóta sikerült elfogadtatni mind a helyi vásárlókkal, mind a munkácsi piac vevőközönségével. A siker persze akkor lenne teljes, ha a fogyasztók megfizetnék azt a plusz költséget, amibe az őshonos magyar állatok tartása kerül, de hát háborús körülmények között árat emelni nem egyszerű dolog. Örülnünk kell annak, hogy valamennyi termékünk gazdára talál. Korábban a közeli menekültszállások kérték tőlünk a tejet és a különböző tejtermékeket, ám most már a háború elől hozzánk érkezők egyedül oldják meg az étkezésüket. Jelenleg többnyire kisebb piacokon, falusi boltokban kínáljuk portékáinkat. Jellemző Ferkónak, a szürke marha bikának az esete. Mivel a kiöregedő apaállat legalább hét mázsát nyom, még Munkácson, a közel százezer főre duzzadt nagyvárosban is nehezen találok olyan hentesüzletet, ahová a levágott jószágot átveszik. A mészárosok ugyanis attól tartanak, hogy a rengeteg hús egy része rájuk romlik, mire azt kimérnék. Egyébként csak a bikaborjak kerülnek ily módon értékesítésre, az üszőket továbbszaporításra meghagyom. Szerencsére sokkal egyszerűbb a dolgunk a vágásérett hízókkal, mert azokat itt helyben, a községünkben adjuk el. A malacokra is van kereslet. Egy gazdaság számára alapvetően a gyarapodás lenne a cél, ám jelenleg valamennyien a túlélésért küzdünk Mert ez a több mint ötszáz napja tartó háború mindent megváltoztatott, összekuszált. A jól bejáratott sémák most nem, vagy alig működnek. 

Hallom, mindamellett nyulakat is tartanak.

Azokból egyelőre csak keveset, inkább kapirgáló tyúkokat, hogy azok tojását eladjuk. Szinte hónapról hónapra változik a helyzet, tehát hogy éppen mely termékünk iránt mutatkozik fokozottabb érdeklődés, azt nem tudjuk megmondani. 

Hány órából áll egy munkanapja?

A reggeli fejés nálunk hatkor kezdődik, és jómagam segítek a kihajtásnál is. Aztán a többi állatot etetem meg, majd mostanság traktorra ülök és kaszálok, illetve a szénát hordom be az aborába. Mire a párommal végzünk az esti fejéssel, az edények elmosásával, többnyire közeleg az éjfél. Szóval a nap 24 órájából 18-at biztosan talpon vagyok. S ez így megy egész héten át szabadnap nélkül. Remélem, egy darabig még bírom ezt a tempót. 

Miként sikerült túlélni a tavalyi két hónapon át tartó aszályt?

Még úgy is csak nagy nehezen, hogy maradt némi tartalék szénánk a korábbi évből. Végül is az húzott ki minket a csávából, hogy szeptember végén, az akkor érkező sok eső hatására gyorsan megújult a fűtakaró, így a csordát még decemberben is kint tarthattuk. Azóta még átgondoltabban szervezzük meg a rendelkezésünkre álló terület használatát. A legelő egy részét lekaszáltam, az egész évre szükséges szénamennyiség kétharmada már a tárolóban áll. 

Mit gondol, milyen jövő elébe néz a szürke marha Kárpátalján?

Ismeretségi körömben legalább hét-nyolc gazda tart egy-egy kisebb állományt. Az állatsimogatók egy részében –ezek a háború előtti időkben ugyancsak egyre nagyobb népszerűségre tettek szert – úgyszintén megakad egy-két pár. Keserű szájízzel gondolok arra, hogy az igényesebb éttermek tulajdonosainak milyen nagyszabású terveik voltak a szürke marha húsából készült ételekkel kapcsolatban. Tudni kell, hogy az ukrán társadalom azon része, amely megengedheti ezt magának, szívesen vásárol, illetve fogyaszt magas minőségű natúr termékeket. Jelenleg a közétkeztetési egységek is a túlélésért küzdenek, a lehető legolcsóbb menüsor kialakításával vannak elfoglalva.

Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani az utóbbi időben?

Még 2021-ben a magyar kormány által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázat révén sikerült egy olyan ötven lóerős traktort beszerezni, amelyik kifejezetten az istálló körüli munkák – trágyakihordás, szénapakolás stb. – elvégzésére lett kifejlesztve. Bizony ez igen sok terhet vesz le a vállamról. Ami pedig a jövőt illeti. Nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy Kárpátalja turisztikai vonzereje még ezekben az embert próbáló időkben is egyre nő. Biztos vagyok benne, ha véget ér ez a borzalom, akkor új időszámítás kezdődik, amelyben a háztáji jószágtartás ismét kiemelt szerephez jut.

Kovács Elemér