Uniós biztos: az EU jó úton halad, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon

A Fit for 55 néven ismert európai uniós klímavédelmi csomag, amely az uniós károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését írja elő, hozzájárul a nemzetközi éghajlatváltozási jogszabályban vállalt uniós kötelezettségek végrehajtásához, és az EU jó úton halad afelé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A klímapolitikai intézkedéscsomaggal kapcsolatos uniós tárgyalások eredményeit összefoglaló vitában az olasz biztos elmondta: az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő külön kibocsátáskereskedelmi rendszer lehetővé teszi a nagy ipari ágazatok károsanyag-kibocsátásának csökkentését. A külön kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből azt az uniós alapot fogják finanszírozni, amely segíteni fogja a tagállamokat az átállás társadalmi hatásainak kezelésében.

"A közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszer 2027-től indul. Ez 2030-ra a jelenlegi helyzethez képest 45 százalékkal járulhat hozzá a további kibocsátáscsökkentéshez"

 - jelentette ki Gentiloni.

Véleménye szerint a legszegényebbek járulnak hozzá a legkevésbé a káros éghajlatváltozáshoz, mégis ők viselik annak fő terheit. "Felelősségünk megakadályozni, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránytalanul nagy mértékben érintettek legyenek. Ezért a tagállamok a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeik teljes egészét éghajlati projektekre és az átállás szociális kezelésére fordítják" - hangsúlyozta.

Mint mondta, a klímaváltozás szociális hatásait enyhítő alap a zöld átállás miatt kiszolgáltatott háztartásokra, a közlekedést használókra és a mikrovállalkozásokra, különösen az energiaszegénységben vagy "közlekedési szegénységben" élő polgárokra gyakorolt hatásait fogja kezelni, 2026 és 2032 között 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani.

Tóth Edina fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásában rámutatott: "A kibocsátáscsökkentéssel nem hozhatjuk nehezebb helyzetbe a polgárokat. Meg kell akadályozni, hogy a brüsszeli szabályozásból eredő többletterheket a magyar családokra hárítsák!" - emelte ki.

Véleménye szerint "Brüsszel elhibázott klímapolitikája miatt már most is egekben vannak az energiaárak, s elszabadult az infláció". Az EU károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszerének részeként hozzáadott lakossági klímaadó elfogadása különösen kedvezőtlenül érintheti az európai, köztük a magyar családokat, s veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési program hosszú távú fenntarthatóságát is - hívta fel a figyelmet.

Jelenleg Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak egész Európában, ezért egy ilyen típusú klímaadó bevezetése pontosan a magyar háztartások költségeit növelné meg a legnagyobb mértékben, ez pedig elfogadhatatlan számunkra - jelentette ki.

A fideszes képviselő úgy véli, a zöld átállás költségét nem a magyar háztartásokkal, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni. "A gazdasági növekedést gátló, irreális elképzelések helyett valódi környezet- és polgárbarát klímavédelmi intézkedésekre van szükség!" - zárta felszólalását Tóth Edina.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő plenáris hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) révén a klímavédelmi csomagnak legalább van olyan eleme, amely az európai ipar védelmét szolgálja. "Ez létszükséglet, hisz a termelő cégek a háború, a szankciók és az Egyesült Államok protekcionista lépései közepette a túléléséért küzdenek" - jelentette ki.

"A CBAM végre azt teszi, ami az értelmes klímapolitika alapelve kellene, hogy legyen: a lakosság és a kis- és középvállalkozások helyett a szennyezőkkel, a harmadik országokban olcsóbban, alacsonyabb klímavédelmi normák mellett termelő cégekkel fizettet. Abban ugyanakkor csak reménykedem, hogy ezzel ösztönözni tudjuk partnereinket a zöld átállásra, s nem más, a környezetbarát termelésre kevésbé kényes országokban értékesítik majd a mi piacainkról kiszorított árut" - emelte ki Győri Enikő.

Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a CBAM majdani felülvizsgálatakor legyen szempont az unió versenyképessége is, "feleslegesen ne korlátozzuk a harmadik országokból származó behozatalt, hiszen az megdrágítja az európai termelést és az uniós kivitelt is".

Győri Enikő leszögezte: "ezen túl meg kell majd vizsgálni, milyen hatást gyakorol a CBAM az uniós exportra. Fontos, hogy a nemzetközi kereskedelmi játékszabályokat mindenkor betartsa az EU."