A vagyoni egyenlőtlenség soha nem volt ekkora a blokkon belül. A kontinensen több mint háromezer milliárdos van, Európa leggazdagabb embereinek több mint fele öt országban él.
Az Európai Unió a világ összes milliárdosának több mint egyötödét adja, de a vagyon eloszlása döbbenetesen egyenlőtlen. Németország messze a kontinens leggazdagabb országa a milliárdosok számát tekintve, míg a keleti országok alig férnek fel a listára. Egy friss összesítés szerint Európa leggazdagabb emberei együttesen ezermilliárdokkal rendelkeznek, de a többségük mindössze néhány országban él.
A Forbes 2025-ös rangsora szerint a világon több mint 3000 milliárdos él, akik összesen mintegy 16,1 ezermilliárd dollárnyi vagyont birtokolnak. Ennek több mint egyötöde Európához kötődik – de a pénz nagy része csak néhány országban koncentrálódik.
A kontinens leggazdagabb országa egyértelműen Németország: itt 171 milliárdos él, összesen 676,4 milliárd eurót birtokolnak.
A német lista élén Dieter Schwarz, a Lidl és a Kaufland alapítója áll 35 milliárd eurós vagyonával. Ezzel a 37. helyet foglalja el a világon.
A második helyen Olaszország áll 74 milliárdossal, akik összesen 289 milliárd eurót birtokolnak. Az olasz élmezőnyt Giovanni Ferrero, a Nutella és a Ferrero Rocher birodalom örököse vezeti 32,6 milliárd euróval.
A dobogó harmadik fokára az Egyesült Királyság került 55 milliárdossal, akik összesen 203 milliárd eurót mondhatnak magukénak. A brit lista élén Michael Platt, a BlueCrest Capital társalapítója áll 16 milliárd eurós vagyonnal.
Helycsere Európa leggazdagabb embereinek listáján
Eközben Franciaország 52 milliárdossal a negyedik helyre csúszott Európában, miután Bernard Arnault – az LVMH luxusmárka-birodalom feje – elvesztette vezető helyét a világban. Azonban még mindig a világ ötödik leggazdagabb embere 152 milliárd eurós vagyonával. Arnault gyakran kerül a francia vagyonadóviták középpontjába, amelyet hevesen hárít.
A top 5-öt Svédország zárja 45 milliárdossal, élükön Stefan Perssonnal, a H&M örökösével, aki 15,9 milliárd euróval rendelkezik.
Európa leggazdagabb öt országa – Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország – együttesen a kontinens milliárdosainak 61 százalékát adja.
A közép- és kelet-európai országok azonban messze lemaradnak: Magyarországon például mindössze négy dollármilliárdos található.
A lista alsó szegletében, mindössze egy-egy milliárdossal
- Portugália;
- Luxemburg;
- Horvátország;
- Izland;
- valamint Albánia áll.
A milliárdosok számát erősen befolyásolja az ország gazdasági teljesítménye és a pénzügyi központok jelenléte. A legtöbb milliárdost adó négy ország egyben Európa legnagyobb gazdaságai közé is tartozik. Az Egyesült Királyság és Svájc emellett a kontinens két legfontosabb pénzügyi központja, ami tovább erősíti a vagyonkoncentrációt.
Egyre több a milliárdos, egyre hangosabbak a vagyonviták
Az Our World in Data szerint a leggazdagabb 1 százalék birtokolja a vagyon legalább 20 százalékát szinte minden európai országban – sok helyen pedig ez a szám meghaladja a 25 százalékot is.
Az Oxfam legfrissebb elemzése szerint az Európai Unióban a lakosság felső 1 százaléka a teljes vagyon negyedét birtokolja, míg az alsó 50 százalék mindössze 3 százalékot.
Az elmúlt évtizedek adócsökkentései és a nagyvállalati kedvezmények a szupergazdagoknak kedveztek, miközben az átlagpolgárok arányaiban több adót fizetnek.
A szervezet szerint az EU-nak el kellene indítania egy közös vagyonadó-kezdeményezést, vagy legalább nemzeti szinten bevezetni a szupergazdagok adóját. A cél a társadalmi kohézió erősítése és a közszolgáltatások, valamint a klímavédelem finanszírozása lenne.
„Az EU-nak nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági érdeke is, hogy megadóztassa a szupergazdagokat”
– áll az Oxfam-jelentésben - közölte a vg.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
