Hirdetés
Az utóbbi évtizedben a táplálkozástudomány újra felfedezte a retket, és rendszeres fogyasztását egészségvédőnek nyilvánította. Ma már a retkek választéka is bővült, a japán és a kínai retkek a nyári-őszi időszakban is megtalálhatók a piacokon.
Fogyasztási, étrendi előnyei mellett szól a termesztett fajták lédússága, valamint csípősségre, fásodásra, pudvásodásra való kifejezetten csekély hajlama.
A japán retkeken kívül a hazai fogyasztók és termesztők kezdik felfedezni a kínai retkeket is.
Ezek forma-, szín- és ízvilágukban térnek el a már jól ismert hazai rokonaiktól.
A japán retkek közül két típus honosodott meg, a hegyes és a tompa végű típus, de mindkettőből csak a fehér vállú fajták, a zöld vállúak nem. További jellemzőjük, hogy 35-45 cm hosszúak, hogy ne lógjanak ki a rekeszből, ládából. Az elismert fajták tenyészideje 50-60 nap, de a japán típusban vannak 80 naposak is.
A kínai retkek közül még csak a gömbölyű típusokat termesztik.
A retek akár 10-15 cm átmérőjű is lehet, tömege elérheti a 0,3-0,5 kg-ot. Nem fásodnak, csípmentesek, rendkívül jól tárolhatók. Csak ősszel termeszthetők. Tenyészidejük kb. 60 nap. Két típus említhető meg, a hónapos retekhez hasonló héjszínű, hófehér húsú, és a fehér gumójú, zöld vállú, bíbor, illetve hússzínű bíbor cirmokkal.
Mindkét ázsiai retek érzékeny a talajuntságra, ezért egymás utáni évben még házi kertben sem termeszthető azonos helyen.
Fontos a megfelelő mélységű talajművelés, mert a pangó vízre érzékenyek. Jó elővetemény a korai burgonya, a gabonafélék, az egyéves pillangósok, a póréhagyma. A japán reteknél a talajlazítás a gyökértest várható hosszúságánál 5-10 cm-rel mélyebb legyen. Jól bevált a japán reteknél a bakhátas termesztés is.
Helyrevetéssel szaporítjuk. Apró magját sekélyen, 2-3 cm mélyre vetjük, így nagyon jól előkészített magágyat igényel.
A japán retek termesztése nyáron kockázatos. Ebben az időszakban viszont az értékesítés a nehezebb. Őszi termesztéskor vegyük figyelembe, hogy 100C alatt a gyökerek növekedése, fejlődése leáll.
A lomb azonban a mínusz 3-50C-ot is elviseli károsodás nélkül. A téli termesztés csak akkor eredményes, ha a fólia alatt nem süllyed a hőmérséklet az említett értékek alá. Érdemes viszonylag fejlett állománnyal a télnek indulni, hiszen csak a 100C-nál melegebb napokon várható lassú növekedés.
A kínai retket szabadföldi termesztésben július-augusztusban vetjük, sorosan vagy szalagosan, 30-40 cm sortávolsággal.
A sor- és tőtávolságot a retek méretéhez és a sorközműveléshez kell igazítani (40-70 x 15-20 cm). Ügyeljünk, hogy a gyökértest méretének megfelelő talajréteg egyenletes, jó tápanyagellátottságú legyen, különben a fajtára jellemző méretnél rövidebb retkek fejlődnek. A túl vékony gyökér víz- és tápanyaghiányra utal.
Az egyenetlen vízellátás a retek repedéséhez vezethet.
A nyári-őszi termesztésben különösen fontos az öntözés. A tápanyag-utánpótlást is megoldhatjuk, ha tápoldatozással termesztünk, azaz komplex műtrágyák 0,3%-os oldatával, 15-20 1/m2-es adagokkal öntözünk. Klórérzékenysége miatt a reteknél ne használjunk klórtartalmú műtrágyákat.
Rövid tenyészideje miatt főként a terület gyommentesen tartásából, talajporhanyításból, fejtrágyázásból és öntözésből áll az ápolása.
Az első, kelesztő öntözésre (5-10 mm) a nyári vetéseknél van szükség. Gumófejlődéskori öntözéskor, a retekfajták gyökerezési mélységének megfelelően 30-40 mm vizet juttassunk ki, legalább 2-4 alkalommal. A japán reteknél a kelést követő időszakban a túl gyakori öntözés következménye, hogy a gyökérnövekedés lelassul, a gyökér „nem kívánkozik” a mélybe. A vízadagot és az öntözés gyakoriságát fokozatosan kell a növény fejlettségi állapotához igazítani.
A retket egyszerre vagy több részletben szedhetjük, méretétől függően kézzel, illetve ásóval.
A japán fehér retek jól tárolható vermelve is, de hűtőszekrényben akár 3-4 hétig is friss marad.
Bodnár István
kertészmérnök
Hirdetés