Emléktáblát avattak az Európa-Magyar Házban - A múlt, a jelen és a jövő egysége

Az összetartozás napja alkalmából emléktáblát avattak Beregszászon, az Európa-Magyar Ház udvarán. Ezen a napon még élesebben él bennünk a nemzetet sújtó, a nagyhatalmak által 101 évvel ezelőtt hozott tragikus döntés, amely egyben lehetőséget is nyújt arra, hogy tanúságot tegyünk a magyarság összetartozása mellett, erősítsük a közös nyelv, kultúra és nemzeti egység érzését, hangzott el az ünnepségen. Kovács Abigél, a BorzsaVári együttes szólistája az alkalomhoz illő népdalt adott elő.

A vendégeket Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet irányítója, az UMDSZ elnöke köszöntötte. 1918-ban, amikor a magyar újságokban először jelentek meg térképek a történelmi Magyarország földarabolásáról, még szinte senki sem hitte el, hogy köddé fog válni például Kolozsvár, Mátyás király szülővárosa és a magyar kultúra egyik fellegvára, vagy Pozsony, az a város, mely évszázadokon át az országgyűlések és királyaink koronázási színhelye volt – fogalmazott. –  Felfoghatatlannak tűnt, hogy az országhatáron túlra juthat a magyar középkor emlékeit őrző megannyi felvidéki és erdélyi vár, kastély – Ungvár, Munkács, Arad, Temesvár –, illetve a Székelyföld és Csallóköz, Bácska és Bánát. 1920. június 4-én – a békeszerződés aláírásakor – azonban minden megpecsételődött: a történelmi Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia végérvényesen szétesett. Családok szakadtak szét egyik napról a másikra, magyar emberek váltak külföldivé, idegenné, kisebbséggé egy új országban. Az összetartozás napjának eseményei visszatekintést nyújtanak a szomorú múltba, de a megemlékezések erősítik a világ magyarságának határokon átívelő összetartozását is – emlékeztett az elnök.

Juhász Gyula Trianon című ismert versét idézte Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, aki az emlékezés, a történelmünk ismeretének fontosságát hangsúlyozta. Valószínűleg a Trianon okozta hatalmas veszteséget sem élte volna túl nemzetünk, ha az akkor élők nem merítettek volna erőt nagyjaink példájából, a magyarság mindenek feletti élni akarásából.

A történelem úgy hozta, hogy a XXI. században az elszakított nemzetrészek közül a kárpátaljai magyarságnak jut a legnehezebb sors osztályrészül, mutatott rá Seremet Sándor, a Kárpátaljai Szövetség főtitkára. De túléltünk már nehezebb korszakokat is, s hiszem, hogy ezen az időszakon is túl leszünk, annál is inkább, mivel a korábbi évtizedekkel ellentétben most már egy erős anyaország és egy egységes nemzet áll mögöttünk.

Csobolya József, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának tagja felidézte, hogy tavaly Trianon 100. évfordulóján szerte a világban 2551 helyszínen lobbant fel az összetartozás lángja, s ehhez a nemes kezdeményezéshez kárpátaljai települések tucatjai csatlakoztak akkor és most is. Trianon kapcsán arra figyelmeztetett, hogy végleg csak akkor veszítünk el valamit, ha arról önként lemondunk. Csobolya József ezután felolvasta Dalmay Árpádnak, a Beregszászért Alapítvány elnökének az ünneplőkhöz intézett levelét, amelyben arról ír, hogy milyen aktualitással bír a most leleplezésre kerülő emléktábla. Az adományozó szervezet elnöke levelében azt hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés égbekiáltó igazságtalanságára minden nemzedéknek emlékeznie kell, mint ahogy szerencsére az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a nemzet összetartozása mind több konkrétumban ölt testet. A nemzeti újrakezdés éve pedig mindennek még nagyobb lendületet adhat.

Az emléktábla leleplezését és a koszorúzást követően a jelenlevők elénekelték a Himnuszt.

Kovács Elemér