Isten örömre teremtette az embert. Az Ő jelenlétében, közelében boldog és gondtalan volt az ember. Isten együtt örült teremtményeivel, Ádámmal és Évával. Isten ellensége, a sátán azonban nem tűrte azt a szent kapcsolatot, örömöt és gondtalan, félelem nélküli életet, ahogyan az ember élt Isten közelében. Elsősorban Isten szívét akarta megszomorítani, azzal, hogy a szent „bizalom” kapcsolatát összetörte. Engedetlen, hazug, csaló lett az ember. Nem tervezték, nem akarták, de a kísértő becsapta, megcsalta, kelepcébe rántotta őket.
És ma is félünk, rettegünk, pedig nem kéne ennek így lenni! Isten megváltott gyermekeinek ezer és ezer oka van a hálaadásra, magasztalásra, örömre! Énekeljünk az Úrnak, magasztaljuk, dicsőítsük az Ő szent nevét! Aki énekel, Istent magasztalja, attól elfut az ördög! A sátán nem bírja elviselni, ha a fenséges Istent, a Mindenhatót dicsőítjük.
Az ördög bizonyítani akar! A sötétség hatalma, sok baj, veszedelem, éhség, döghalál, háborúk, gyilkosságok – mind az ő eszközei. Rettegjünk tőle!
Nem rettegtet a halál, nem félek a sötétség erejétől, mert az én Megváltóm él, feltámadt hős, aki legyőzte a halált, Ő a világosság, a szeretet, és aki Őt követi, nem járhat sötétségben.
Hogyan járunk, kelünk e világban? Ha csak lefelé nézünk, csak a port, a sarat, a szemetet, szennyet látjuk. Ha feltekintünk, megláthatjuk Isten csodáit, az Ő fenségesen szép alkotásait. Emeld fel tekintetedet, magasztald, dicsérd az Urat, énekelj!
Isten – szabadító Isten. Kérhetjük, hívhatjuk mindenkor, és minden nyomorúság, szükség idején. Közel van Isten a szenvedőhöz, a szűkölködőhöz, a kiáltóhoz. Biztos segítség Ő a nyomorúság idején. Lehet az a nyomorúság testi betegség, szenvedés vagy anyagi gond, nélkülözés. Talán a legnagyobb nyomorúság a szenvedélyek tarka változata. Amikor a sátán rabságban tartja az egész embert, a testet és a lelket is. Külső segítség nélkül nem képes az ember szabadulni az alkoholizmustól, kábítószertől és egyéb szenvedélytől. De Isten kér, bátorít, biztat: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, és én megszabadítalak téged, te pedig dicsőítesz engem”. Hívhatom, kérhetem, sírhatom, kiálthatom: Isten, légy irgalmas, könyörülj, segíts rajtam! Ő segít, szabadít.
Dávid élete is nagy nyomorúságban, mély sárban és iszapban volt a bűnei, a szenvedélye miatt, amikor paráználkodott, gyilkolt, titkolózott. A sátán csapdába rántotta, megkötözte, és amikor elbukott, vétkezett, a nagy szégyenben magára hagyta a kísértő. Isten nem hagyta ott a lelki pusztulásban, halálban, a veszedelemben – segítséget, szabadítást küldött.
Amikor Isten leleplezte Dávid bűneit, tovább ő már nem tagadhatott, nem takarhatott semmit. Kegyelmet kapott, megbánta bűneit, szabadítást, feloldozást adott neki az Úr. Kiemelte a bűn sarából és erős, biztos talajra állította, helyezte az életét.
A benső szabadulással az öröm, hála, magasztalás és a dicsőítés szinte kitör az ember szívéből, lelkéből.
Visszatarthatatlan a szabadulás öröme! Ezt az örömöt érezzük a Zsoltárokban is. Ki kell fejezni valahogy a nagy örömöt. Hogyan? „Énekeljetek új éneket az Úrnak! Énekeljétek az Ő nevének dicsőségét...” „Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem!” (Zsolt 66, 20) Igen, Isten szabadulást, kegyelmet adott a megkötöző súlyos bűnök alól, és a felszabadult lélek magasztalja, imádja, dicsőíti a kegyelmes Istent.
Dávid zsoltárai magasztaló, hálaadó énekek. Képtelen vagy odafordulni Istenhez, szerető Atyádhoz? Túl nagy a te bajod? Félsz, hogy nem fog meghallgatni, segíteni, megbocsátani? Ne félj, kiálts Hozzá! Bűneid terhét leveszi rólad és megbocsát, testi-lelki nyomorúságodra orvoslást, megoldást ad. Ne hordozd kínodat, ne menekülj, mert nincs megoldás, szabadulás Isten nélkül. A kegyelem, a segítség készen van, de kérned kell!
Kérd, hívd, a gondviselő Istent! Mondd el őszintén vágyadat, kívánságodat, félelmedet, reményedet, szükségeidet! Isten megígérte, s az Ő szava igaz! Téged is kihúz a mocsárból, téged is felemel, megtisztít és biztos talajra, sziklára helyezi életedet.
Isten segíteni akar, de kérned, kell. Biztos, hogy nem akarsz a mocsárban vesztegelni, szenvedni. Kiálts!
Én a nagy próbák, kísértések idején énekelek. Néha halkan, vagy hangtalanul, de hívom, kérem, magasztalom, áldom, dicsőítem az Urat. Sokszor elcsuklik a hangom, sírva fakadok örömömben, mert érzem a Szentlélek áldott, vigasztaló, erősítő, felszabadító jelenlétét.
Kedves Olvasóm, énekelj az Úrnak! Legalább próbáld meg! Kezdd most velem: „Áldjad én lelkem a dicsőség erős Királyát! Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, ének és orgonahang, mind az Ő szent nevét áldják. Áldjad Őt, mert az Úr mindent oly szépen intézett. Sasszárnyon hordozott, vezérelt, bajodban védett! Nagy irgalmát naponként tölti ki rád: áldását mindenben érzed. Áldjad Őt, mert csodaképpen megalkotott téged! Elkísér utadon, Tőle van testi épséged. Sok baj között erőd volt és örömöd: szárnyával takarva védett.”
Ha nem tudod énekelni, mert „nincs erőd, nincs hangod, nincs hangulatod”, kérlek, legalább olvasd hangosan ezt a drága éneket! Olvasd többször, olvasd mindaddig, míg kinyílik szíved berozsdásodott zára. Énekelj az Úrnak és meglátod, az egész világ megváltozik benned és körülötted!
(Morzsák 5., 2010)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
