„Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, amelyre hivattál, és szép vallástétellel vallást tettél sok bizonyság előtt.” (1Tim 6, 12)
„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, amelyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz bíró.” (2Tim 4, 7–8)
Mi az élet értelme? Van-e értelme? Gondolkodjunk és keressük a választ erre a nagy kérdésre.
Sokan tántorogva, fuldokolva ájuldoznak megkeseredésükben, mert elhagyta a szerelmük, megcsalta házastársa, megbukott a bankban a pénze, elvesztette a munkáját, a pozícióját, a gyermekét, az orvosa halálos diagnózissal lepte meg… Ebben a nehéz és kilátástalan állapotban felmerül a kérdés azonnal: mi értelme van az életnek így!?
Van értelme az életnek még akkor is, ha elvesztetted a szemed világát, ha agyvérzés után megbénultál, ha elhagytak, magadra maradtál.
Gondolkodjunk erről a komoly kérdésről, érdemes!
Nekem feladatom van! Azt szeretném szépen elvégezni. Szeretném betölteni a küldetésemet. Mert van küldetésem ebben a világban! Nem véletlenül születtem és nem is céltalanul. Feladatom végzése közben értelmet kap az életem, s már örülni tudok.
Szolgálatunk van ebben a világban! S az ige azt mondja, hogy szolgálatodat teljesen betöltsd!
Minden cselekedetemnek, döntésemnek van jelentősége, értelme. Igyekszem a terveimbe, döntéseimbe bevonni, beavatni Istent.
Akarja-e, helyesli-e döntésemet, választásomat?
Ha érzékenyen és engedelmesen figyelek, Ő ad választ. Lelkemben a csendes benső hang, és a Szentírás igéjén keresztül minél közelebb kerülök Istenhez, annál több és szebb feladatot kapok. Ha dolgozom, végzem a rám bízott munkát, felfedezem, hogy közelebb kerülök Istenhez, s még több feladatot, munkát kapok. A feladat, a munka örömmel tölt el. Élek! Érdemes élnem!
Minél közelebb kerülök Istenhez, annál inkább látom, hogy van értelme életemnek, hiszen vigasztalni, segíteni tudok. Meglátom, hogy az élet szép és jó! Így megszületik bennem az imádat.
Az élet harc, küzdelem, de a hívő ember számára ez nem véres, gyilkos, foggal-körömmel történő harc. Nemes harc az életért, a nemesebb, a tisztább és szebb életért.
Sokan elfáradnak, megkeserednek, értelmetlennek tartják az életet, mert hasonlítgatják magukat valakihez. Ilyenkor megszületik a keserű megállapítás: „Bezzeg, milyen jó annak!” „Neki könnyű, pedig nem érdemli meg!”
A harcot csak nemesen szabad harcolni, és tudnunk kell, hogy a győztes jutalma nem egy szép ház, új autó, szerelmes férj vagy feleség, egészséges szép család... A győző odaát koronáztatik meg! Isten fogja megkoronázni életedet. A te koronádat nem kell védeni a tolvajoktól, árvíztől, mert ott, az Úrnál nem lesz többé veszedelem, nem fenyeget többé a szenvedés és a kár.
Érdemes nemesen küzdeni, érdemes hittel járni a göröngyös utat is. Mert veled vándorol Jézus, elkísér még a halál völgyébe is.
Soha nem hagy magadra. Hívhatod Őt segítségül, és Ő jön. Nem feledkezik el rólad soha.
Érdemes élni! Érdemes küzdeni Jézussal, imádattal, hálás szívvel.
Térdre hullva áldom neved, Megváltóm. Nélküled mit sem érne az életem. Köszönöm, hogy harcaimban velem vagy. Páncél és oltalom a Te neved, amikor a sátán támad. Mert támad. Őrizz meg a kétségbeeséstől, a csüggedéstől! Reménységet adj szívembe és örömöt, Lelked áldott örömét.
Őrizd hitemet és erősítsd, hogy én is tudjam erősíteni a csüggedőket!
Imádom, magasztalom drága nevedet. Ámen!
(Morzsák 4., 2006)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
