Aláírta a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet Finnország és Svédország. Az észak-atlanti szövetség tagállamai a múlt heti madridi csúcson döntöttek arról, hogy támogatják a két ország belépését. Az orosz-ukrán háború kitörése után határozta el Finnország és Svédország, hogy – eddigi semlegességüket feladva – kérik a felvételüket a védelmi szövetségbe. A csatlakozási jegyzőkönyveket még az összes tagállamnak jóvá kell hagynia – számolt be az M1 Híradója.
Ritka látványosságban volt részük a stockholmiaknak június elején, amikor a USS Kearsarge kifutott a svéd főváros kikötőjéből
– számolt be az M1 Híradója.
Az amerikai kétéltű támadóhajó a NATO Baltops elnevezésű éves hadgyakorlatára tartott, amelyen idén Svédország és az Oroszországgal közvetlenül szomszédos Finnország is részt vett. A két északi állam az Ukrajna elleni orosz invázió hatására, májusban adta fel hagyományos semlegességét, és NATO-tagságért folyamodott.
A tagállamok vezetői a múlt heti madridi csúcstalálkozón hagyták jóvá a kérelmet, miután Finnország és Svédország háromoldalú megállapodást írt alá Törökországgal a fegyverexportról és a terrorizmus elleni együttműködésről, Ankara ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a bővítést.
A csatlakozási jegyzőkönyvet kedden Brüsszelben írták alá a tagállamok nagykövetei. A találkozón a finn és a svéd külügyminiszter is jelen volt. Mostantól kezdve Finnország és Svédország is részt vehet a NATO-tanácskozásokon és jobban hozzáfér a közös hírszerzési adatokhoz.
Ugyanakkor a csatlakozást a 30 tagállam nemzeti parlamentjének is ratifikálnia kell.
„A NATO ajtaja továbbra is nyitva áll az európai demokráciák előtt, amelyek készen állnak arra, hogy hozzájáruljanak a közös biztonságunkhoz. Ez egy remek nap Finnország és Svédország, valamint a NATO számára. 32 tagállammal a szövetség még erősebben tudja védeni polgárait, most, amikor az elmúlt évtizedek legnagyobb biztonsági válságával kell szembenéznie” – fogalmazott a szövetség főtitkára.
Moszkva tavaly decemberben még arra szólította fel a NATO-t, hogy vonja vissza infrasturktúráját az 1997 után csatlakozott tagállamaiból. Májusban „katonai következményekkel” fenyegette Finnországot és Svédországot.
Mostanra a jelek szerint tudomásul vette a bővítés tényét.
Orosz hírügynökségek ugyanakkor a múlt héten idézték Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki „szimmetrikus válaszlépést” ígért arra az esetre, ha a NATO csapatokat telepít a két leendő tagállamba.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
