Szeptember 3-ig 24 orosz diplomatának kell elhagynia az Egyesült Államokat vízumának lejárta miatt - jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni nagykövet a National Interest amerikai folyóiratnak.
A TASZSZ hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában a misszióvezető nehezményezte, hogy a Biden-kormányzatnak a stabil kétoldalú kapcsolatok kialakításáról szóló szándéknyilatkozatai ellenére tovább fokozódnak az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő diplomatákkal szemben foganatosított "példátlan szigorítások" - írja az MTI.
Antonov szerint az amerikai fél "kitartó és leleményes" az orosz diplomáciai jelenléttel szembeni fellépésben.
A diplomata szerint Washington "kitalált indokkal" utasít ki orosz diplomatákat. Elmondta, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly decemberben egyoldalúan három évben korlátozta az orosz képviseletek személyzetének kiküldetési idejét. Mint mondta, ezt a gyakorlatot tudomása szerint egyetlen más országgal szemben sem alkalmazzák.
"Megkaptuk annak a 24 diplomatának a listáját, akinek 2021. szeptember 3-ig el kell hagynia az országot. Szinte mindannyian váltás nélkül távoznak, mert Washington hirtelen megszigorította a vízumkiadási eljárást" - mondta Antonov.
Közölte, hogy Moszkva a fegyverzetellenőrzési rendszerekkel szemben a kibertérben jelentkező fenyegetések megvitatását javasolta Washingtonnak és kifejezte reményét, hogy a felek átfogó párbeszédbe bocsátkoznak a kiberbiztonságról. Mint mondta, a szakértő szintű konzultációk már megkezdődtek.
Közölte, hogy Oroszország az idei első félévben 35 megkeresést intézett az amerikai hatóságokhoz az Egyesült Államokból érkező kibertámadások ügyében. Tavaly az orosz fél 45 ilyen megkeresést intézett a tengerentúlra. Amerikai részről tavaly tíz, idén pedig két hasonló ügyben fordultak Moszkvához a nagykövet szerint.
Kifogásolta, hogy a sajtóban megszellőztetett állítólagos orosz hackertámadásokra Washington "soha" nem szolgáltatott bizonyítékot.
A nagykövet azt hangoztatta, hogy az orosz fél nyitott bármilyen kérdés megvitatására.
A nagykövet szerint Washington rávehetné Kijevet arra, hogy tárgyszerű párbeszédbe bocsátkozzon a délkelet-ukrajnai szakadárokkal és visszavonja nehézfegyvereit a demarkációs vonal közeléből. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az amerikai külügyminisztérium "néhány tisztségviselője" az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások előmozdítása helyett - amelynek fontosságában a genfi csúcstalálkozón az orosz és az amerikai elnök egyetértett - mindenért Oroszországot teszik felelőssé "agresszornak" minősítve Moszkvát.
Hangsúlyozta, hogy ezekre a problémákra "kizárólag diplomáciai úton, propaganda nélkül" lehet megoldást találni.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
