Orosz fenyegetés

John Healey kijelentette: a program egyik sarkalatos elemeként a továbbiakban folyamatossá válik a hazai tengeralattjáró-gyártás.

Az államfők ismét bírálták Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt.

Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellog élesen bírálta Dmitrij Medvegyev harmadik világháborús fenyegetését, amely szerinte felelőtlen és méltatlan egy világhatalomhoz.

A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan.

Az Oroszország jelentette veszélyekről és Ukrajna további támogatásáról tanácskoztak hétfőn a finnországi Turkuban az észak-európai kormányfők.

A finn kormány 65 évre kívánja emelni a tartalékosok felső korhatárát.

Közölte: Oroszország Ukrajna elleni agressziója mindent megváltoztat, mivel az Európai Unió keleti határán zajló háború teljesen új kontextust kölcsönöz a második világháború lezárásáról szóló megemlékezéseknek.

Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta többször atomfegyverekkel fenyegette Ukrajnát.

Ruben Brekelmans védelmi miniszter a jelentés kapcsán hangsúlyozta: Hollandia és Európa egyfajta szürke zónában mozog a háború és a béke között.

Moszkva arra készül, hogy még 2030 előtt "próbára teszi a NATO ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkét".

A NATO-főtitkár elmondta: az Oroszországból eredő fenyegetés továbbra is fennáll.

Az orosz erők támadást hajtottak végre egy energetikai létesítmény ellen a dél-ukrajnai Herszonban, aminek következtében 45 ezer lakos maradt áram nélkül.

Petteri Orpo finn miniszterelnök az ottawai megállapodás széttépése mellett a védelmi kiadások meredek megemelését is bejelentette.

Lengyelország ezért több mint kétszeresére növelné hadseregét, elérve az 500 000 fős létszámot, valamint milliókat képezne ki tartalékosnak – jelentette be Donald Tusk.

Oroszország "konfrontációra készül európai demokráciákkal" - vélekedett Ursula von der Leyen.

Az egyezményből a kilépést azzal indokolták, hogy Oroszország fenyegetése jelentősen megnőtt, ami kockázatot jelent a NATO keleti szárnyára nézve.

A békét Ukrajnában csak a Kremllel való egyezkedéssel nem lehet biztosítani, a gazdasági és katonai érvek nélküli diplomácia nem működik - tette hozzá a kormányfő.

"Úgy döntöttünk, hogy tovább erősítjük együttműködésünket, hogy növeljük Moldova ellenállóképességét a külföldi beavatkozással szemben" - mondta a francia elnök.

Az ukrajnai háborút lezáró béke elérése érdekében az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy "mindenekelőtt a nyugatiakat kellene egy asztalhoz ültetni".

Oroszország a közeljövőben tesztelheti a NATO kollektív védelmi rendszerét, és ez a veszély még nagyobb lehet, ha az ukrajnai háború hamarabb véget ér.

A bejelentés egy nappal azután történt, hogy Washington leállította a hírszerzési információk megosztását Kijevvel, amellett, hogy felfüggesztette az amerikai katonai segélyeket.

Valódi béke csak Oroszország összeomlását célzó gazdasági és katonai nyomásgyakorlással lehetséges – véli Roman Szvitan, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese.

"Nem harcolni mennének, hanem éppen ellenkezőleg, azután mennének oda, miután a béke aláírásra került, hogy garantálják annak teljes körű betartását" - mondta.

Az Egyesült Királyság és Norvégia csütörtökön tárgyalásokat kezdett egy védelmi megállapodásról, amelynek célja az orosz fenyegetés elhárítása az Északi-sarkvidéken.

Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron államfő.

Brekelmans szerint egy ukrajnai tűzszünet növelheti a NATO fenyegetettségét.

Smihal kiemelte: szerinte az ukrán haderő valós alternatívája lehet az amerikai haderőnek, mint az európai biztonság elsődleges garantőre.

Az elnök reményét fejezte ki, hogy a megbeszélés segítséget jelent az Európai Bizottság és az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő számára az európai védelem jövőjére vonatkozó javaslatok elkészítéséhez.

Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.

Kaja Kallas hangsúlyozta: nincs jele annak, hogy Oroszország felhagyna az agresszióval, vagy lassítana intenzitásán.