„Éld bölcsen az életed!” – figyelmeztet a kínai mondás. Ki ne akarná ezt élete zsinórmértékévé tenni! Mégis oly keveseknek sikerül… Sokan önmagukat mentegetve azt állítják, hogy az a hely, ahová születtek, vagy ahová a szeszélyes sors vetette őket, meg az egyéb körülmények, egyszerűen nem alkalmas arra, hogy mielőtt cselekednének, átgondolják minden lépésüket.
A tarpai Nagyhegy, ez a Beregi-síkságból negyven méterre kiemelkedő vulkanikus kúp mintha alkalmas lenne a bölcs meditációra. Hogy miközben a zsebkendőnyi birtokon a magunk által diktált tempóban végezzük a napi teendőinket, elgondolkodjunk az élet dolgain és annak komplexitásán. Hogy végül is minden mindennel összefügg.
A kuruc hagyományaira méltán büszke Tarpa községtől északkeletre található Nagyhegyről jól látszik a Beregszászt óvón körbeölelő hegyláncolat. Szép időben még a Kárpátok fő vonulatában is lehet gyönyörködni, és olykor a látóhatár szélén feltűnik a munkácsi vár sziluettje is. Mintha csak idehaza lennénk. Persze ilyenkor, tél közepén itt is ködbe burkolódzik a táj, legfeljebb néhány száz méterre lehet ellátni most is: a szomszédos présházakig, pincékig. S ilyenkor mintha munka sem nagyon akadna. Csak néhány csipkebogyót, kökényt szedő emberrel találkoztunk idefelé jövet.
No, most meg Kelemen Bélával, aki napi sétáját végzi a présház körül. Bár, mint említettük, köd üli a vidéket, tekintetünket mindannyiszor makacsul Beregszász felé fordítjuk.
– Alig néhány kilométerre vagyunk a határtól, így nem csoda, ha pillantásunk önkéntelenül arrafelé vetődik – magyarázza vendéglátónk. – Ahogy a beregszászi történelmi borvidéken élők évszázadok óta Tokajt tekintették példaképüknek, ugyanúgy az itt élők mindig a beregszászi gazdáktól tanultak. Jellemző, hogy az itteni pincéket a viszonylag könnyen megmunkálható tufába vájták, akárcsak a beregszászi, nagymuzyalyi, benei borospincék többségét. A talajszerkezet hasonlósága pedig magával hozta az itt termesztett szőlők hasonlóságát is. Nálunk a muskotályos szőlők, vagy a nagy bort adó Hárslevelű, vagy a Kárpát-medencében az utóbbi időben óriási karriert befutó Cserszegi fűszeres ugyanúgy népszerű, mint odaát, és természetesen a legelterjedtebb Izabella fajták. Hiába tartozunk immár bő másfél évtizede az Európai Unióhoz, amely köztudottan tiltja a magántermő szőlők termesztését, az itteni gazdák továbbra is ragaszkodnak ehhez az illatos, több mint tíz alfajt felvonultató fajtához. Jómagam pedig többekkel együtt azt vallom, hogy ez a közel másfél évszázada nálunk otthonra lelt fajta minden értékes tulajdonságát meg kell becsülni. A betegségekkel szembeni ellenállását éppúgy, mint a bogyók héjában, magvában található mikroelemek sokaságát. Azért érdemes belegondolni, hogy a környezetterhelés és az egészségünk szempontjából mi is a károsabb: az évente hét-nyolcszor permetezett európai szőlő, illetve az abból készült bor, vagy a gyógynövényekkel – csalán és fehérüröm kivonatából készült permetlével – megvédett Bányai Izabella, amely úgymond az átlagosnál magasabb metilalkoholt tartalmaz... Pláne, ha a mértékletesség ebben az esetben is az egyik legfontosabb szempont.
– A barátai azt mesélik, hogy Ön gyakran idézi Diogenészt, a hordólakó ókori görög tudóst.
– „Szűrd meg bölcsen a bort”, mondta az ógörög filozófus. De nyilvánvaló, hogy mindezt sokkal tágabban értette: a jó Isten által nekünk ajándékozott egész életre. A mindenféle komforttal körbevett XXI. század emberének életéből valószínűleg ez hiányzik a leginkább: az elmélyülés, a magunkba fordulás, valamint az, hogy észrevegyük, milyen értékes dolgokat rejteget a környezetünk. Én az utóbbi időben a dióolajba szerelmesedtem bele. A kutatók azt állítják, hogy igazi csodaszer, ami rengeteg hasznos dolgot rejt megában. Akárcsak a már említett szőlőhéj, amit a magam készítette szőlőlekvárban találok meg, és mindenféle olyan aszalványban, amelynek gyümölcse a mi közös édenkertünkben, a tarpai Nagyhegyen terem meg.
– Úgy tudom, egykoron minden tarpainak volt itt birtoka…
– Igen, ezen a negyven hektáron valaha 750-800 tulajdonos osztozott. Emellett volt itt szőleje, gyümölcsöse néhány mátésztalkai, vásárosnaményi családnak is.
– Hasonlóképpen Nagymuzsalyhoz, ahol például a borzsovaiak vásároltak előszeretettel szőlőtáblát.
– Igen, ha a hegy nem megy Mohamedhez… Mára a művelt parcellák száma valamelyest csökkent, s a mintegy másfélszáz présház, illetve pince mindegyikét sem használja a tulajdonosa. Én azt vallom, hogy nem is elsősorban az itt megtermett gyümölcs lenne fontos a ma embere számára, hanem a hegyen eltöltött minőségi idő. Vallom, sokkal több van ebben a tájban, mint amennyit lelkünkkel felfogunk, illetve használunk belőle. Hitem szerint, másutt is, csak körbe kell nézni, és ugyanezt tapasztaljuk.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
Az elfogadott 90 milliárd eurós európai támogatási hitel első részletét Ukrajna védelmi célú hazai termelésére fordítják.
A szolgáltatók fittyet hánytak a hatályos jogszabályokra, jól átverték a lakosokat a rezsivel.
Pokoli hibák sorozata okozta negyven éve a nukleáris katasztrófát.
Az elnök sértetlen, de a vacsorát lefújták.
