A II. Tiszaháti Szent István-napon - Otthonunk Európa

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Szent István több mint 1100 esztendővel ezelőtt egy erős nyugati keresztény államot alapított. Döntésével végérvényesen kijelölte a helyünket az öreg kontinensen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy mi még ma is egységes nemzetállamként vagyunk itt a földrész szívében, hangzott el a második alkalommal megrendezett Tiszaháti Szent István-napon, melynek ismét a Tiszaháti Tájmúzeum, illetve az itt található görögkatolikus kápolna adott otthont.

A szervezők nevében Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Péterfalvi Képtár igazgatója köszöntötte az ünnepség résztvevőit, hangsúlyozva: azért gyűltünk össze, hogy államalapító királyunkra emlékezzünk és ökumenikus istentisztelet keretében imádkozzunk a békéért, szenteljük és áldjuk meg az új kenyeret. A rendezvény kezdetén Vince Eleonóra Fanni az alkalomhoz illő verset mondott el, majd Oroszi József, a Péterfalvi kistérség polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Több mint ezer éve, hogy új hazára lelve megvetettük lábunkat ezen a földön. Sokszor nagy nyomorúságban, a világ viharaiban – bár megtörve, de el nem tiporva – még mindig itt vagyunk. A keresztény ember Istentől kapott lehetőségével a családban és a munkahelyén is felelősen él, nem hatalmaskodik, hanem mindig a jó előmozdításán munkálkodik, fogalmazott a szónok.

Mi jól tudjuk, hogy a magyarság az államalapítás óta eltelt időben a mostaninál sokkal súlyosabb kríziseket élt át, de mindegyikből győztesen került ki, hangsúlyozta Szűrös Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Sokszor bebizonyítottuk, mi magyarok az a nemzet vagyunk, amely képes új várat építeni a romokra.

A magyarság történetében Szent István olyan kiemelkedő személyiség, akinek emléke több mint 1000 esztendő elmúltával sem halványult, sőt a mai napig időszerű és meghatározó igazodási pontot jelent. Ő volt az az uralkodó, akinek először sikerült népünket tartósan az európai fejlődéshez kapcsolni, fogalmazott Zubánics László, az UMDSZ és a KMMI elnöke, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének dékánhelyettese. Maroknyi nép vagyunk itt, Európában. De vagyunk, és nem voltunk. Petőfi azt mondta: „Isten csodája, hogy áll még hazánk!”, Illyés Gyula meg így fogalmazott: „Ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek”. Több mint ezeregyszáz esztendeje lakjuk ezt a földet, s 10 évszázada létezik a magyar állam. A keresztény gondolkodás 2000 éves, a közösségeket hatékonyan összetartó és jól működtető szeretetre épül, lényege, hogy ne csak a győztes vigyen mindent, hanem a szegény és gazdag, az erős és gyenge egyaránt megtalálja a helyét a társadalomban, hangsúlyozta Zubánics László.

Pozitív jövőképet kell felmutatni fiataljainknak ahhoz, hogy ők az itthonmaradás mellett döntsenek, hangsúlyozta Dupka György történész, a MÉKK elnöke, aki szülőfaluja, Tiszabökény példáján mutatta be, hogy az itt élőknek az elmúlt évszázadok során hányszor kellett az életet újrakezdeniük.

Az ökumenikus istentiszteleten Weinrauch Márió OFM atya, a Tiszabökényi Árpád-házi Szt. Erzsébet római katolikus templom plébánia kormányzója Jézus életén keresztül mutatta be, mit jelent az élet sójának lenni. A Megváltó 2000 évvel ezelőtt belépett az emberiség életébe, és azóta sok-sok millió ember szívébe költözött be, vált az élet sójává.

Kobrin Mihály református lelkész a Miatyánkat idézve arról szólt, hogy amikor e sorokhoz érünk: „Mindennapi kenyerünek add meg nékünk ma”, akkor a Mindenhatótól nem azt kérjük, hogy máról a holnapra éljünk, hanem hogy feladatainkat folyamatosan el tudjuk végezni. Jellemző módon a fohászban a többes számot használjuk, mivel az emberi élet a közösségben tud maradéktalanul kiteljesedni.

Ezt követően a történelmi egyházak jelenlévő képviselői megáldották az új kenyeret, illetve áldást kértek a jelenlévők további életére.
Az alkalom végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a Fogarassy kúria parkjában a hármashalmon álló kettős kereszt emlékjelet.

Kovács Elemér