A nyári hőség végével jelentős lehűléssel és rendkívül csapadékos időjárással indult a szeptember Közép-Európában. A múlt hét elején a meteorológiai modellezések már előrejelezték, hogy az óceáni és a mediterrán térségben tapasztalható rendhagyó légköri jelenségek jelentős áradásokat is okozhatnak Európában. A tartós esőzés rekordközeli árvízhelyzethez vezetett Közép-Európában, ahol már több emberéletet is követelt az árhullám. A Budapesten várhatóan szombaton tetőző árvíz az előrejelzések szerint megközelítheti a fővárosban az eddigi legmagasabb vízállást eredményező, 2013-as dunai áradást is. Megnéztük, a szakemberek szerint milyen meteorológiai folyamatok vezettek a jelenlegi árhullámhoz, valamint, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit elnézve mi várhat Európára az árvizek szempontjából. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló extrém időjárás világszerte egyre több helyen vezet természeti katasztrófákhoz, és a szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítják majd az ennek kitett régiókban élőket.
Évtizedek óta nem látott árvíz csapott le
A múlt hét második felében érkező alacsony légnyomású ciklon Közép-Kelet-Európa bizonyos régióiban akár több hónapnak megfelelő csapadék lehullásával járt. Az extrém időjárás Magyarországon kívül Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában okozott áradásokat, egyes helyeken évtizedek óta nem látott vízállást eredményezett. Az áradások eddigi hírek szerint legalább 24 ember életét követelték a régióban.
A Reuters tudósítása szerint a cseh-lengyel határ környékén már a hétvégén jelentős árvízhelyzet alakult ki. A kiáradó víz több helyen autókat sodort el és emberek ezreit kellett evakuálni az alacsonyan fekvő településeken. A Balkan Insight cikke szerint az 56 ezer fős csehországi Opava városában tízezer lakost szólítottak fel, hogy hagyják el az otthonukat és hasonló lépésekre került sor az Odera folyó mentén fekvő Ostrava és Bohumin városában is.
Lengyelországban a történelmi árvíz hatására a miniszterelnök, Donald Tusk szükségállapotot hirdetett és bejelentette, hogy az ország Európai Uniós segélyért folyamodik az árvízkárok fedezésére.
Ausztriában már a főváros, Bécs egyes utcáit is elöntötte a víz, a városvezetés pedig Alsó-Ausztria katasztrófa sújtotta területeit veszélyzónának nyilvánította.
Mi vezetett a jelenlegi extrém árvízhelyzethez?
A Közép-Európát sújtó árvíz okai mögött komplex időjárási körülmények húzódnak.
Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, a Severe Weather Europe időjárással foglalkozó szakblog elemzésében rámutatott, hogy az egészen szeptember elejéig Európában uralkodó hőség végével lehűlés és jelentős csapadék érkezik majd a kontinens középső és keleti részeire. Ennek magyarázata egyrészről a hideg légtömegeket eddig kizáró hőkupola-effektus megszűnése, ami után
alacsony nyomású levegő áramlott be a kontinensre, életre keltve az azóta Boris névre keresztelt ciklont.
Ugyan elsőre furcsának tűnhet, a közeli tengerek hőmérséklete is hatással van a közép-kelet európai esőzésekre. A nyár alatti tartós hőhullámok az elemzések szerint jelentősen felmelegítették az Adriai-, a Tirrén- valamint a Földközi-tenger vizeit,
amelyek hőmérséklete egyes területeken szeptember elején a 28-30 fokot is elérte, aminek köszönhetően intenzív párolgási folyamat indult el.
A mediterrán régió felől érkező párás légtömegek ezt követően az alacsony légnyomású ciklonnal együtt jutottak Közép-Európába.
Hasonló klimatológiai tényezőket azonosított Duncan Scott, skót meteorológus is, aki X-bejegyzésben elemezte a helyzetet. Scott szerint a nyár végén kivonuló hőséget követően az Északi Sarkkör felől jelentős hideg légtömegek áramlottak be Európába. A hideghullám egy ciklon részét képezte, amely a nyomáskülönbségek miatt csapdába esett a közép-európai régióban, ezzel több napon keresztül tartó esőzéseket okozva.
A nyomáskülönbségeken túl Scott szerint
az Alpok hegyvonulatai is hozzájárultak ahhoz, hogy az esőzések ilyen intenzitással csaptak le a Közép-Európai térségben.
Az "ortografikus emelés"-nek nevezett jelenség szerint a nagy nedvességtartalmú légtömegek a hegységekhez érve magasra emelkednek ezzel pedig esőfelhőket képeznek. Az esőfelhők helyben maradását a szokásosnál melegebb Fekete-tenger is erősítette, ugyanis a meleg vízfelület felett kialakuló atmoszferikus folyó nem engedte, hogy a csapadékos időjárás elhagyja a területet.
A meteorológus szerint az időjárás-modellezések már a katasztrófa előtti napokban figyelmeztettek az egymást erősítő légköri jelenségekre.
Az extrém időjárás extrém árvizekhez is vezet szerte a kontinensen
A jelenlegi árvíz előzményeit elemezve egyértelműnek tűnik, hogy a globális klímaváltozás egyre erősödő hatásai hozzájárulnak az árvizek kialakulásához.
Az Európát sújtó áradások kapcsán a Guardiannek nyilatkozó klimatológus, Joyce Kimutai elmondta, hogy a szakemberek ugyan aggódnak a katasztrófa által okozott károk miatt, nincsenek meglepve az áradás intenzitását látva. A kutató szerint
A Közép-Európát sújtó katasztrofális esőzés pontosan az, amire a tudósok az éghajlatváltozás miatt számítanak.
Szerinte az Európában jelenleg pusztító és a múlt hónap során Afrika szaharai régióit sújtó árvizek rámutatnak, milyen kevéssé van a világ felkészülve a klímaváltozás által erősített extrém áradásokra.
Egy a lapnak nyilatkozó másik klímatudós, Sonia Seneviratne szerint a globális felmelegedés hatására kimutathatóan nő a nagy mennyiségű csapadékkal járó időjárási jelenségek intenzitása. A kutató szerint a Föld átlaghőmérsékletének egy Celsius-fokos-emelkedésével 7 százalékkal nő az ilyen események intenzitása.
Jelenleg 1,2 Celsius-fokos globális felmelegedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a heves esőzések átlagosan 8%-kal intenzívebbek
- mondta Seneviratne.
A kutatók egybehangzó véleménye szerint a kormányoknak aktívan készülniük kell a hasonló árvizek elleni védelemre, ugyanis a jelenlegi eset is példázza, hogy nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országokban is súlyos pusztításhoz vezethetnek az árvizek.
Az idézett kutatók vélekedéseit támasztja alá az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata által készített 2023-as European State of Climate átfogó elemzése is, amelyben a klímaváltozás és az időjárás minden faktorát vizsgálták a kontinensen több évtized adatainak fényében. A tavalyi év a jelentés szerint nagyon kontrasztos volt a kontinensen: minden idők legmelegebb évében Európában sok helyen pusztított aszály, miközben a nagyon hirtelen változó időjárás miatt a hirtelen lezúduló csapadék több helyen is árvizekhez vezetett.
2023-ban Európában a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtűz, az egyik legcsapadékosabb év, súlyos tengeri hőhullámok és kiterjedt, pusztító áradások voltak tapasztalhatóak
- számolt be Carlo Buontempo, a Copernicus vezetője, aki szerint a hőmérséklet emelkedésével nagy hangsúly kerül a megbízható adatforrásokra a megelőzés érdekében.
Az elemzés szerint 2023-ban az európai folyók egyharmadát érintették "magasnak" számító árvizek (olyanok, amelyek átlagosan öt évente köszöntenek be), míg
a folyók 16%-án olyan "súlyos" árvizek alakultak ki, amelyek átlagosan húsz évente tapasztalhatóak.
Tavaly a jelentés szerint a sok csapadékkal járó viharok Európa szerte több helyen is jelentős árvizekhez vezettek. Tavaly karácsony környékén Magyarország nagy részén is árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Akkor Budapesten a két ünnep között, 683 centiméteren tetőzött a Duna, elöntve az alsó rakpartokat is.
Szlovéniában a fentebb részletezett, jelenleg tomboló árvizet okozó klímahelyzethez nagyon hasonló jelenség vezetett rekordméretű áradásokhoz. A Copernicus elemzése szerint tavaly nyáron szintén a Földközi-tenger térségét sújtó hőhullám, illetve a Szlovénia fölé beáramló alacsony nyomású légtömegek kiterjedt esőzésekhez és az ország történelmének egyik legkomolyabb árvízéhez vezettek, amely során összesen hat személy vesztette életét.
Egy idei tanulmány szerint az elmúlt 70 évben az Európában tapasztalható áradások egyre nagyobb területeket érintenek.
A kutatás szerint az árvizek kiterjedése az elmúlt hét évtized alatt átlagosan 11,3%-ot nőtt a vizsgált időszakban.
A megnövekedett területeket érintő árvízesemények Kelet- és Dél-Európa egyes részein kívül (pl.: Fehéroroszország, Ukrajna és Spanyolország) a teljes kontinenset érintik. A szerzők szerint azonban a földrajzi elhelyezkedés alapvetően befolyásolja, mi okozza az árvizeket a régiókban. Míg Észak-Európában az egyre erősödő hóolvadás emeli meg a folyók vízszintjét, addig Közép-Európában a hirtelen lecsapó, egyre hevesebb esőzések miatt lépnek ki a folyók a medrükből - közölte a portfolio.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
