Három B–1B Lancer bombázó egy texasi légibázisról kiindulva landolt szombaton a norvégiai Orland légibázison – jelentette be a NATO légi műveleti irányítási parancsnoksága (AIRCOM), valamint az amerikai légierő. A lépésre azt megelőzően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az amerikai elnök korábban nem egyszer tett olyan lépéseket, amivel a riválisokra igyekezett nyomást helyezni: ezek közé tartozott az, amikor a hónap elején atomtengeralattjárókat vezényelt közelebb Oroszországhoz.
Nincs kizárva, hogy most is hasonló lépésről van szó – noha a hivatalos közlemény szerint most más okkal érkeztek a bombázók: az elsődleges feladatuk ugyanis az lesz, hogy megkezdjék a NATO-szövetségesekkel közös kiképzési műveleteket. Ugyanakkor figyelemreméltó az is, hogy a bombázókat nem sokkal azelőtt vezényelték át, hogy az orosz erők megkezdenék a beloruszokkal közös nagy hadgyakorlatukat, a Zapadot.
A bombázók augusztus 8. és 9. között repültek át az Északi-sark felett, és részben spanyol vadászgépek kísérték őket, amelyek jelenleg a keflaviki repülőtérről őrzik Izland légterét – írta a The Barents Observer hírportál, amely azt is megjegyezte:
2021 óta ez az első alkalom, hogy B–1B-es bombázókat telepítettek Norvégiába az amerikaiak.
Tavaly hasonló bombázókat telepítettek az észak-svédországi Kallax légibázisra is. Az amerikai légierő sajtóközleményében azt írták, hogy a Norvégiába telepített repülőgépek lehetővé teszik a légi személyzet számára, hogy közös gyakorlatok és műveletek révén finomítsák taktikájukat, növeljék rugalmasságukat és erősítsék a szövetségesekkel való koordinációt, ezáltal növelve harci képességeiket és készenlétüket.
„Ez a bevetés lehetővé teszi számunkra, hogy úgy gyakorlatozzunk, ahogy harcolunk –a NATO-szövetségeseinkkel közösen, készenlétben és alkalmazkodóképesen. Arról szól, hogy közösen építsünk tapasztalatot és bizalmat, javítsuk a készenlétet, és éberek maradjunk a változó környezetben” – mondta Eric Alvarez alezredes, a bevezetésen részt vevő 345. bombázószázad parancsnoka.
A norvég fegyveres erők jelentése szerint az amerikai bombázók az Orlandon állomásozó F-35-ös vadászgépekkel fognak gyakorlatozni. Sem az amerikaiak, sem a norvégok nem adtak részleteket a gyakorlatozás helyszínéről, de feltételezhető, hogy a repülések az északi-balti régióban fognak zajlani.
Az Oroszország elleni harcban is szerepet kapnának ezek a gépek
A The National Security Journal egy korábbi cikkben azt írta, hogy B–1B Lancerek egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló potenciális konfliktusban is szerepet kapnának, bár mélységi támadások helyett elsősorban a közeli célpontok ellen vethetnék be őket, miután lopakodórendszerrel nem rendelkeznek és ezáltal ki lennének szolgáltatva az ellenséges légvédelemnek.
„Ahelyett, hogy a behatolást kockáztatnák, a B–1B-esek kihasználnák a nagy hatótávolságukat és jelentős teherbírásukat, hogy nagy hatótávolságú precíziós rakétákat, például LRASM-eket indítsanak biztonságosabb távolságból, a hevesen vitatott légtéren kívülről […] Ami Oroszországot illeti, hatékony Sz–400-as föld-levegő rendszerekkel rendelkeznek, és egy még hatékonyabb rendszer, az Sz-500 fejlesztése is folyamatban van” – írták erről - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
