Mire számíthatunk a világpolitikában Donald Trump győzelme után? Mi jöhet a Kínával, a Közel-Kelettel, az Oroszországgal, az Ukrajnával és az Európával való viszonyban? Milyen lehetőségeket jelent a Trump-győzelem Magyarország számára? Elemzés.
Amerikában megint nem jött be a papírforma: Donald Trump nemcsak éppen hogy becsúszott az Ovális Irodába, de nagy többséggel győzött, és ráadásul a republikánusok viszik a szenátust és valószínűleg a képviselőházat is.
Ez nagy lehetőség Trump és a párt részére, de nagy felelősség is. Ha nem lesznek sikeresek, senkit nem okolhatnak, csak magukat – és ami még fontosabb, a két év múlva sorra kerülő félidős választásokon, még inkább a következő elnökválasztáson a választók is őket fogják okolni.
Trumpnak tehát óvatosan kell cselekednie a belpolitikában, bár a híres amerikai fékek és ellensúlyok rendszere felborulni látszik, és a megválasztott elnök nem fog habozni, hogy ezt a rendszert a saját igényeihez igazítsa. Ez veszélyes lehet az amerikai demokráciára, de azért meg vagyunk győződve, maradt még elég biztosíték, hogy még ha akarná sem tudná alapjaiban felforgatni a rendszert. Persze könnyű és népszerű mindenféle összeesküvésről beszélni, fecsegni a háttérhatalomról, de a valóság Trumpot is utol fogja érni. Egyébként is, lássuk be, hogy Trump igazi amerikai hazafi, akinek Amerika érdekei az elsődlegesek – bár sajátos értékelésben és interpretálásban.
A fő kérdés pedig, hogy a politika nem szerelem kérdése: azzal kell együttműködni, aki kormányon van. Ezt a leckét az amerikaiaknak is meg kell tanulniuk, Donald Trumpnak is, de nekünk is: ne vádoljuk az amerikaiakat – és másokat se – belügyekbe való beavatkozással, amikor „mindössze” arról van szó, hogy ők másképp gondolkodnak bizonyos dolgokról, de főként ne próbáljuk mi rájuk erőltetni a saját elképzeléseinket, még ha meg is vagyunk róla győződve, hogy az a helyes. Azt gondolom, Trump is így gondolja.
A fő kérdés számunkra, persze, a külpolitika. És minden ellenkező híreszteléssel szemben azt gondolom, hogy itt nem lesz radikális változás.
Kezdjük Kínával. Az Egyesült Államok Kína-politikája hosszabb idő óta változatlan, pontosabban az első Trump-elnökség óta. Nem lesz ebben különösebb változás. Trump várhatóan agresszívabban fog fellépni a gazdaság, főleg a kereskedelem területén – gondoljunk az általa kilátásba helyezett és minden bizonnyal megvalósításra kerülő védővámokra –, de nem lesz annyira agresszív, mint a Biden-kormányzat volt a demokrácia kérdésében, és az is kétséges, hogy mennyire lesz katonailag elkötelezett és tettrekész Tajvan védelmében.
De összességében az Egyesült Államok Kína-politikája lényegében változatlan marad.
Lesznek fontos és látványos változások. Mindenekelőtt a védővámok. Ebben azért Európa nem nagyon hangoskodhat, hiszen pont néhány hete, jóval Trump előtt vezetett be védővámokat Kína ellen – és pont azon a területen (gépkocsigyártás), ahol Trump is tervezi.
Ja, hogy Trump akár Európával szemben is bevezethet védővámokat? Hát igen. Kéretik nem ájuldozni azon, hogy valaki velünk szemben azt csinálja, amit mi másokkal szemben. A védővámok, persze, nem egyértelműen pozitívak vagy negatívak. Leginkább kétélű fegyver. De a kettős mérce itt sem elfogadható.
Lényegében változatlan marad az Egyesült Államok közel-keleti politikája is: az Izrael melletti 100 százalékos elkötelezettség nem változik. Annak megvalósításának módja igen. Valószínűleg háttérbe szorulnak az emberi jogi megfontolások – a stratégia gyakran felülírja az emberi jogi elveket. És ebben az esetben némi megértést tanúsíthatunk eziránt, hiszen egy mindenre elszánt terrorista bandával áll Izrael – és állunk ezért mi is – szemben, akik kifejezetten arra játszanak, hogy a civil áldozatokat kihasználva járassák le Izraelt a tudatlan tömegek – és sajnos több kormány – szemében. Eközben a polgári áldozatok nagy száma jórészt annak következménye, hogy a terroristák szándékosan az izraeli fegyverek elé tolják saját muzulmán társaikat, különös előszeretettel a nőket és gyerekeket.
Trump várhatóan és remélhetőleg nagyobb hangsúlyt fektet majd a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok stabilizálására, felismervén, hogy Szaúd-Arábia, és benne Mohamed bin Szalmán koronaherceg, minden kétséget kizárólag az arab világ legfontosabb ereje, amely létfontosságú Izrael biztonsága és az USA globális érdekei számára is.
Lesz természetesen lényeges változás a módszerekben.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztosabbnak érezheti pozícióját – és ezt azonnal ki is használta: nem véletlenül Trump győzelme napján rúgta ki vele sok kérdésben szembenálló honvédelmi miniszterét. És talán a legfontosabb változás, hogy
Trump agresszívabb politikát fog folytatni Iránnal szemben.
Erre most pont megfelelő az időpont, hiszen Irán katonai és politikai súlya és képességei az elmúlt időben – nem kevéssé se az izraeli katonai műveletek következtében és eredményeképpen – jelentősen csökkentek. Butaság lenne ezt nem kihasználni.
Sajnos azonban ez lehetőséget fog adni Netanjahunak és a most az ő uralmát biztosító szélsőséges erőknek, hogy továbbra is csukva tartsák szemüket Izrael hosszabb távú társadalmi problémái előtt. Erre, persze, a háború jó ürügy – ok is talán. De a végtelenségig nem lehet ezeket a kérdéseket halogatni, és félő, hogy Trump pont ebben fogja erősíteni a miniszterelnököt.
Két, egymással szorosan összefüggő terület van – Trump viszonyulása Európához, illetve Oroszországhoz, beleértve az orosz–ukrán konfliktus kezelését is –, ahol várhatóak lényegesebb elmozdulások.
Európával Trump biztosan kevésbé lesz barátságos. Nagyobb védelmi hozzájárulást fog követelni most, hogy a NATO-n belül gyakorlatilag elérte a 2%-os katonai költségvetési arány megvalósulását, és várható, hogy további követelésekkel fog előállni, 2,5 vagy akar 3%-ot javasolva. Ezzel nincs is semmi baj – sőt –, ha nem köti össze egy korábbi felelőtlen fenyegetőzésével, nevezetesen, hogy nem fogja megvédeni azokat az országokat, amelyek nem teljesítik a köztehervállalásból rájuk eső részt.
Ez a NATO végét, Európa számára végveszélyt jelentene. Putyin Oroszországa csak erre vár, ebben reménykedik és nem habozna cselekedni. Ezért azt gondolom – és nem azért, mert ezt szeretném –, hogy Trump a fenyegetőzésig elmegy, de a konkrét lépést nem fogja megtenni.
Európával szemben – ha nem is a kínai mértékkel – szintén komoly gazdasági intézkedések bevezetése várható. Bár ennek jellege és mértéke nagy mértékben függ a még csak tervezett tárgyalások eredményétől. Nem úgy, mint Kínával kapcsolatban, ahol egyoldalú lépésekre készül. Persze egyoldalú lépésekre Európa is számíthat, de minden bizonnyal ezt megelőzi majd egy tárgyalás, ahol kedvezőbb feltételeket alakíthatunk ki.
Oroszországgal kapcsolatban ambivalens politikára számítok. Biztosan megpróbál megegyezni Oroszországgal, mindenekelőtt az orosz–ukrán háború ügyében, de hogy ebben milyen messzire hajlandó elmenni akár az Oroszországnak teendő engedmények, akár az Ukrajnára gyakorlandó nyomás, illetve általában a kompromisszumok elfogadtatásában és akár kikényszerítésében, az ma még titok.
Nem tartom valószínűnek, hogy Ukrajnát megadásra kényszerítené.
Ez nem érdeke Amerikának és nem is lenne képes rá. De valószínű, hogy Ukrajna számára kevésbé lelkes támogató lesz, és ha és amikor megállapodásra kerül sor, azt akár Ukrajna számára kedvezőtlenebb feltételekkel is hajlandó lenne elfogadni.
Az sem világos, hogy mi lesz a reakciója, ha Oroszország – vagy éppen Ukrajna – elutasítaná javaslatait. Ez esetben egy meglehetősen erőszakos elnök erőszakos politikájára számíthatunk, és nemcsak az ukránokkal szemben.
Akkor akár az is reális lehetőség, hogy Bidennél sokkal erőteljesebb lépésekre is hajlandó lenne.
Mindkét esetben jót tenne, ha, felkészülve ezekre a lehetőségekre, Európa abbahagyná a sopánkodást, hogy milyen szörnyű, hogy Trump lett az elnök, és azzal foglalkozna, hogyan lehet Európa-politikáját úgy alakítani, hogy az ne sértse Európa érdekeit, de attraktív legyen az amerikai elnök számára is. Kezdjünk bele egy stratégiailag önállósodó Európa építésébe, az európai stratégiai védelmi identitás és az ennek megfelelő haderő kialakításába. Invesztáljunk a versenyképességünk gyors és erős növelésébe. Ideiglenesen ne a jólét erősítésére törekedjünk, hanem a későbbi lehetőségek megalapozására.
Magyarország óriási lehetőségekhez juthat Trump elnökségével.
De ennek az a feltétele, hogy ne a látványos demonstrációkra, hanem érdemi együttműködésre törekedjünk. Ne csak kérjünk, adjunk is.
Igen, kérjük a kettős adózásról szóló megállapodás újjáélesztését. Az ESTA rendszer visszaalakítását. De adjunk is. Támogassuk, sőt: kezdeményezzük a védelmi kiadások 2,5-3%-ra emelését. És tegyünk ehhez hasonló lépéseket más területen is – a Trump-adminisztrációval való konzultáció után és alapján.
Próbáljunk meg optimisták lenni. Nem hurráoptimisták, hanem realista optimisták. Adott egy lehetőség, talán érdemes lenne okosan kihasználni - közölte a portfolio.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
