Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz - jelentette be szerda reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, hogy a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami - szavai szerint - növelni fogja a katonai szövetség biztonságát.
Jens Stoltenberg Klaus Korhonen finn, valamint Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövettől vette át a csatlakozási kérelemről szóló dokumentumokat Brüsszelben, a katonai szövetség székházában - írja az MTI.
A főtitkár közölte: a katonai szövetség minden tagja egyetért a NATO bővítésének és a tagállamok egységének fontosságával.
"Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Önök a legközelebbi partnereink" - mondta.
Kijelentette: a csatlakozási szándék kinyilvánítása jelentős pillanatban történt, és kifejezte abbéli reményét, hogy a folyamat gyorsan lezárul.
"Ez egy történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk" - szögezte le Stoltenberg, majd hozzátette: minden nemzetnek joga van megválasztani azt az utat, amelyen járni kíván.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legutóbb két évvel ezelőtt bővült, 2020. március 27-én Észak-Macedónia a NATO 30. tagja lett. A délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.
A NATO-t a hidegháborús fegyverkezési verseny idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban.
Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália.
Magyarország, Csehországgal és Lengyelországgal együtt, 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
