Államalapító Szent István királyra emlékeztek Tiszacsomán - A magyar egység megteremtése igazi sikertörténet

Augusztus 20-án államalapító királyunk, Szent István emléknapján Kárpátalja minden szegletéből érkeztek vendégek, fellépők és ünneplők Tiszacsomára, hogy méltóképpen emlékezzenek nemzetünk talán legjelentősebb ünnepére. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Görögkatolikus Egyházmegye közös szervezésében rendezett eseménysorozaton több százan ünnepeltek együtt.

A program a Szent István nevét viselő tiszacsomai görögkatolikus templomban szent liturgiával indult, majd körmenettel folytatódott. Később a templombúcsú résztvevői csatlakoztak a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban gyülekező megemlékezőkhöz.

Az állami himnusz elhangzása és nemzeti imánk eléneklését követően Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, ezen a napon államalapító nagy királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk, aki a keresztény Európában helyet szerzett a magyar népnek, a magyarságot a pogány világból a kereszténységbe vezette.

A Szent Jobb körmenet fontosságáról szólva kiemelte, hogy a csodatévő, a magyarokat minden vészben és történelmi viharban védelmező erővel felövezett Szent Jobb az egyetemes magyarság nemzeti identitásának örök szimbóluma.

,,A Szent István-i életmű napjainkban is reménységet és bizodalmat ad minden magyar közösségünknek ahhoz, hogy legyőzzük a nehézségeket, egyben bizonyságot szolgáltat ahhoz, hogy a magyar nemzet képes önmagát meg- és fenntartani, és ha rákényszerítik arra, képes magát megvédeni is. Kárpátalján ma is él Szent István szelleme, hiszen az óvodáktól az iskolákig, a líceumoktól a főiskoláig, egyetemig magyarul tanulnak gyermekeink. Választott képviselőink ma is ott vannak a közigazgatásban, polgármesteri, képviselői szerepkörökben, a magyar zászló ma is ott lobog a magyar közösség intézményein, és ennek így is kell maradnia, hogy hűségesek maradjunk Szent István örökségéhez” – fogalmazott a főkonzul.

,,Államalapító apostoli királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk, aki egyben bölcs politikusa is volt korának, és tudta, hogy a türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak” – mondta beszédében Bakancsos László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségi tagja. A szónok emlékeztetett rá, hogy már korábban is azzal a kéréssel fordult a Magyar Országgyűléshez, hogy minél hamarabb alkossanak törvényt a honfoglalás napjáról, és nyilvánítsák azt munkaszüneti napnak, ám ez a kérés mai napig nem került meghallgatásra. ,,Tegyünk meg mi is mindent honszerző őseink emlékére, ahogyan ők is megtettek mindent értünk, amikor hazát szereztek számunkra a Kárpát-medencében.”

Ezt követően Balogh Dávid előadásában egy vers következett, aki Juhászné Bérces Anikó szerzeményét – Fohász Szent István királyhoz – adta elő.

,,Augusztus 20-án a több mint ezeréves Magyarországot, a magyar nemzet egységének megteremtését ünnepeljük. Egyszerre méltatjuk az államalapító, a keresztény államot megteremtő királyt, és azt a tevékenységet, ami az ő szentté avatásához vezetett” – kezdte beszédét Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a megyei tanács képviselője. Mint mondta, ahhoz, hogy itt, a Kárpát-medencében, a nagy germán és szláv tenger gyűrűjében, azok időnkénti hullámveréseiben évszázadokon át megmaradjunk, alkalmazkodni szükséges, szabadságunkért, jogainkért pedig harcolni és küzdeni kell.

,,Minden ember életében vannak választások, olyan élethelyzetek, amikor fontos döntéseket kell hozni. Szent István választása a keleti vagy nyugati orientáció között máig is mindannyiunk életére hatással van, és Magyarország népe ma szintén nagyon fontos választás előtt áll. Választaniuk kell többek között, hogy hajlandóak-e továbbra is áldozatot hozni, felelőséget vállalni a Trianon által széttépett nemzettársainkért, hajlandóak-e küzdeni a keresztény nemzetek Európájáért, hajlandóak-e megharcolni azért, hogy Magyarországnak legyen nemzeti szuverenitása, önállósága és szabadságjoga Európán belül, vagy beletörődnek abba, haladva a nyugati áramlattal, hogy létrehozzanak egy globális Európát, egy Európai Egyesült Államokat, és lemondjanak a határon túli magyarokról… Kárpátaljai magyarként választanunk kell akkor is, amikor azt kell eldöntenünk, hogy a jobb élet reményében elhagyjuk szülőföldünket, vagy ragaszkodunk ahhoz, hogy itt éljük meg magyarságunkat”, fogalmazott Barta József. Aki a továbbiakban köszönetet intézett a magyar kormány, a magyar önkormányzatok, civil szervezetek, minden adófizető magyar állampolgár felé, akik áldozatot vállalnak értünk, és olyan anyagi támogatásban részesítik a kárpátaljai magyarságot, amely nemcsak Európában, de a történelemben is példátlan. ,,Mi, magyarok, hajlamosak vagyunk arra, hogy történelmünket időnként kudarcként éljük meg, hiszen legtöbb nemzeti ünnepünk valamilyen sikertelenül véget ért eseményhez kötődik. Amikor Szent Istvánra emlékezünk, akkor emlékezzünk arra, és éljük meg azt, hogy a magyar államalapítás, a keresztény állam megalapítása, a magyar egység megteremtése, az bizony egy igazi sikertörténet, ami siker ma is, és bízzunk benne, hogy sokáig az is marad” – zárta mondandóját az alelnök.

A beszédek elhangzását követően a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a rendezvényre, a résztvevők életére, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit Szent István szobráról.

A honfoglalási emlékmű szomszédságában felállított nagyszínpadon a környékbeli és távolabbról érkező, magyar népzenénket és néptáncunkat ápoló és éltető hagyományőrző csoportok léptek fel, miközben a felállított közel két tucat sátorban a kézműveskedést próbálhatták ki az érdeklődők, így többek között a rongybabakészítésbe, üvegfestésbe, gyöngyfűzésbe, fafaragásba, hímzésbe kóstolhattak bele.

Az esti órákban egy alig egy éve alakult kárpátaljai zenekar, az Ullie együttes könnyűzenei formációja lépett fel, majd tűzijáték zárta a napot.

Jakab Lajos