Kárpátalja
| 2021. 05. 26. – 14:24 | Kárpátalja |
Fotó: Kárpátalja lap

Hirdetés

A Beregszászi Kistérségi Tanács aranybányával kapcsolatban létrehozott eseti bizottsága ellátogatott a muzsalyi bányaüzembe.

A Muzsalyi-hegy bányáiból évtizedekkel ezelőtt kitermelt kőzetet az Avellana Gold cég és alvállalkozói másfél évvel ezelőtt kezdték átmosni.

Jakab Erika, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy

2019 márciusában jelent meg a jelenleg aranymosást végző Avellana Gold cég a településen.

Az akkor összehívott lakossági fórumon a nagymuzsalyiak egyhangúlag elutasították, hogy az amerikai tulajdonú, Cipruson bejegyzett cég fémmosásba kezdjen a falu feletti hegyen. Ennek ellenére valahogy mégis megszerezték a helyi tanács engedélyét, és elkezdődött az üzem kiépítése és a termelés. A cég a kőzetanyag átmosásához szükséges vizet egy Nagymuzsaly határában lévő, a szovjet időkben, az akkori bányavállalat által fúrt kútból nyeri, miközben a község több utcájában kiszáradtak a kutak. Emellett a gyümölcstermesztésből és falusi turizmusból élő helyiek rettegnek az esetleges környezetszennyezéstől is. Máig senki nem látta a cég engedélyét arra, hogy hatalmas víztározót alakíthassanak ki a falu feletti hegy oldalában.

A kistérségi tanács által delegált bizottságot Vincze István alpolgármester vezette, a bizottság tagjai között volt Jakab Erika és Tóth Győző képviselő, Fecsora András, a Beregszászi Kistérségi Tanács Gazdasági Osztályának vezetője, Papp Péter, az építészeti osztály főszakembere, Füzesi Béla helyi lakos és lapunk munkatársa, Badó Zsolt, akiknek Pavel Sztukan, a bányaüzem vezetője és munkatársai mutatták be a termelést. Az üzemben vízzel keverve, pormentesen zúzzák apró szemcséssé a hatalmas felszíni meddőhányókból nyert kőzetet, majd vízzel, gravitációs módszerrel mossák ki a törmelékből a kinyerhető fémeket.

A termelési lánc végén még mindig erősen szennyezett, aranyat, cinket, ólmot és más fémeket tartalmazó anyag ülepítő zsákokban gyűlik össze,

melyet külföldre szállítanak további finomítás céljából – hangsúlyozta Pavel Sztukan.

A bányaüzem vezetői bemutatták, hogy a kőzettörmelék átmosásához használt vizet nem engedik vissza a természetbe, egy gép segítségével kiszűrik belőle a homokot, majd a még mindig zavaros vizet hatalmas ülepítőkben ülepítik. Az így megtisztított vizet egy a hegyen kialakított medencében gyűjtik össze, majd az üzemben újra felhasználják. Az ülepítőkben felhalmozódó, agyagásványokban gazdag, finom üledéket téglagyáraknak értékesítik. Az eddigi másfél évben maximum 200 ezer tonna kőzetet mosott át az üzem – mondta el Pavel Sztukan.

Érdekesség, hogy a cég már másfél éve folytatja a termelést, de a bemutatott engedélyeiket ez év februárjában adták ki. Az említett külföldi cég megbízásából négy, Ukrajna különböző részein, például Lembergben bejegyzett cég végzi a különböző munkafolyamatokat, amelyekből semmilyen adóbevétele nincs a Beregszászi Kistérségi Tanácsnak – mondta el Fecsora András. Senki nem kontrollálta ez idáig, hogy mennyi vizet használtak fel eddig a bányászati tevékenységükhöz.

Pavel Sztukan szerint a rendszer kezdeti feltöltése óta szinte alig vesznek fel vizet a kútból,

hisz egy zárt rendszerben újrahasznosítják a víztározójukban leülepített vizet, csak a párolgási veszteséget kell pótolniuk. Szerinte nincs annak akadálya, hogy a cégeiket átregisztrálják Beregszászba, azaz az adójuk egy része a faluhoz tartozó kistérség költségvetésébe folyjon be. Illetve igény esetén Nagymuzsaly lakosainak vezetékes ivóvízzel való ellátásáról is hajlandóak tárgyalni az önkormányzat vezetőivel, esetleg támogatnák is annak kiépítését.

A bányalátogatás után Vincze István megállapodott abban a vállalat képviselőivel, hogy a bizottság ezentúl ellenőrizni fogja az üzem vízfogyasztását, valamint időről időre a termelést is. Megvizsgálják, hogy a cégnek volt-e engedélye víztározó létrehozására, szorgalmazzák, hogy itt adózzanak, ezáltal hozzájárulva a kistérség intézményeinek fenntartásához, ha már a helyieknek el kell viselniük a termelés okozta kellemetlenségeke - írta Badó Zsolt a Kárpátalja lap számára. 


Hirdetés

Korábban hírt adtunk arról, hogy Nagymuzsaly környékén továbbra is mindennapos téma a település hegyvidéki részén meglévő aranybánya körül kialakult bizonytalanság, ami nemcsak az itt élők megélhetését biztosító turizmust, gyümölcs- és bortermelést veszélyezteti, de a lehetséges környezeti ártalmak miatt az emberek egészségi állapotát is károsíthatja.

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!