Ezért nem tudtuk eddig, kicsoda Banksy

A híres utcai művész, Banksy kilétét nemrég egy oknyomozó újságíró cikke fedte fel, ahogy már tavaly, tavalyelőtt, sőt, 2016-ban is. Úgy látszik, nem lehet elégszer kideríteni, bár nem is kéne, hiszen a művész direkt nem akarta nyilvánosságra hozni, ki is ő. A Reuters újságíróit ez sem tántorította el, de vajon miért nem tartják tiszteletben a művész kérését és mi indokolhatja rejtőzködését?

Az újságírók azzal magyarázzák kíváncsiságukat, hogy aki ilyen erős hatást gyakorol a kultúrára és a politikai diskurzusra, annak személye nem maradhat titokban, megismerése közérdek. És talán ugyanígy gondolták Elena Ferrante olasz írónő esetében, aki Banksyhez hasonlóan direkt titkolta, ki is ő. Amíg az oknyomozó riporterek a nyomába nem eredtek és ki nem derítették, hogy nagy valószínűséggel egy fordítónő rejtőzik a név mögött.

Banksy évtizedekig sikeresen őrizte anonimitását, de most a Reuters oknyomozó újságírói határozottan kijelentették,

a rejtőzködő street art művész a bristoli születésű Robin Gunningham.

Aki bizonyos információk alapján eredetileg David Jones névre hallgatott, akkor talán David Bowie is ő volt? Az énekes eredeti neve volt ugyanis David R. Jones. Ha most kicsit elvesztünk a nevek útvesztőjében, ne csodálkozzunk, úgy tűnik, túl sok brit művész született David Jones néven. A The Monkees zenészéről, Davy Jones-ról még nem is ejtettünk szót. De visszakanyarodva Banksyhez, állítólag a 2000-es évek elején változtatta nevét a jól csengő és láthatóan igen népszerű David Jones-ra, hogy megőrizze anonimitását.

Az utcai graffitikről ismertté vált művészt egy időben Thierry Guettával azonosították, aki szerepelt a Banksy által rendezett, Oscar-díjra jelölt 2010-es dokumentumfilmben, az Exit Through the Gift Shopban (Kijárat az ajándékbolton át), de volt, hogy a Massive Attack egyik, szintén graffitiző tagjának, Robert Del Najának tulajdonították a Banksy-műveket. Ezt a teóriát az is alátámasztotta, hogy egy David Jones nevű fickó pont akkor utazott Ukrajnába barátjával, Robert Del Najával, amikor a háború sújtotta településeken új Banksy-művek jelentek meg.

Bár a művész jogi képviselői folyamatosan kérték, hogy legyen vége a találgatásoknak, Banksy anonim akar maradni, az újságírók nem nyughattak. Amíg azonban nem erősíti meg, hogy igaz a Reuters híre, valóban ő David Jones vagyis Robert Gunningham, addig marad a bizonytalanság. De miért is erősítené meg? Nem véletlenül vagy úri szeszélyből titkolja. A nagy kérdés inkább az, miért nem vállalja, ki ő, ha ilyen népszerű és keresett alkotó, miért nem profitál a hírnévből és a sikerből saját nevén?

S(z)erényen rejtőzködő

Banksy művészetének alapja éppen az, hogy az alkotó eltűnik a mű mögül. A koncepció: a falakon megjelenő rajzok, a virágcsokrot dobó tüntető, a lufit elengedő kislány és megannyi politikai, illetve társadalmi szatíra egy láthatatlan kéz lenyomatai, a névtelenség a mű része. De ma, mikor a média az alkotót legalább annyira közszemlére teszi mint a művet, ez elfogadhatatlan lázadás.

Elena Ferrante pont azért nem akarta felfedni kilétét, hogy ne személyisége vigye el a fókuszt regényeiről.

A makacs anonim lét radikális gesztus, de mitizálja is az alkotót és a titokzatosság finom ködébe burkolja a műveket. Míg valakik el nem oszlatják...

Mit adott a világnak Banksy személyének vagy Ferrante identitásának kiderítése? Igazából semmit, de titok nélküli korban élünk és ha valakik mégis megőriznék, mások felfedik. Banksy kortárs népmesehős: az éj leple alatt alkot, hogy reggelre kész legyen a meglepetés, amivel felhívja a figyelmet a világ abszurditásaira. Persze, ha tudjuk, ki az alkotó, attól még alkotásai megmaradnak, a politikai irónia ugyanúgy működik, de a művészetét körülölelő narratíva megváltozik. Ha David Jones = Banksy, elveszítünk valamit a varázsból, egy kis pluszt, egy kis bájt.

Kérdés: tartozik-e a művész azzal a közönségnek, hogy felfedi kilétét? Emberek milliói írnak a neten álnév alatt, trollok vegzálnak másokat, maszkos tüntetők vonulnak az utcákon. És mégis, a leleplezés korában élünk, ahol a márkaépítés és az önreklám árucikknek számít. A kamerák és képernyők elterjedésével megszületett az igény, hogy mindig láthatóak legyünk, mindig a lehető legjobb fényben tüntessük fel magunkat, amiben segít az AI is nekünk. Az emberek kíváncsiak, a média feladata, hogy megpróbálja kielégíteni a közönség kukkolói vágyait.

Banksy feltehetően azért is akart anonim maradni, mert az utcai művészet vandalizmusnak tekinthető, a törvényt így viszont el tudja kerülni. Az anonimitás tehát nemcsak az alkotásokat helyezi előtérbe az alkotó helyett, hanem meg is véd, és arra is emlékeztet: az alkotás, a művészet túlmutat az identitáson, misztikus, megmagyarázhatatlan aktus. Felesleges a kreativitástól átláthatóságot és tudást követelünk, érezni és csodálni kell. Ráadásul a névtelen művészet nem vár elismerést, viszonzást sem, önzetlen örömszerzés másoknak - közölte az index.hu.