Hazám e táj - Harangozó Miklós festőművész kiállítása a beregszászi konzulátuson

Ugocsa megye tájfestőjének, a 2014-ben elhunyt Harangozó Miklósnak a világa a kárpátaljai tájban és az itt élő emberek hétköznapjaiban gyökeredzik, az itteni magyarok érzéseit, örömét, bánatát, küzdelemmel és kemény munkával töltött napjait adják vissza. A művész a lassan letűnő paraszti világ egyik utolsó hiteles megörökítője, aki az ökreivel szántani induló földművest, a kukoricát fejtő anyókát, a vihar elől a csibéket összeszedő és kötényébe menekítő idős gazdát, a Hömlöc-hegyen szüretelő vidám társaságot, a szüreti bálon szilajon mulató fiatalságot oly nagy szeretettel tudta megfesteni, mint azóta is kevesen.

Az alkotó fiának, a görögkatolikus papként szolgáló ifj. Harangozó Miklósnak, az apai hagyaték gondozójának a birtokában levő festményekből nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán. Ahol Beke Mihály András első beosztott konzul arról az örvendetes fejleményről számolt be, hogy a  külképviseleten a javuló járványhelyzetnek köszönhetően a közeljövőben egyre több, a kárpátaljai művészeti élettel kapcsolatos rendezvényre kerülhet majd sor.

A művész munkásságát jellemezve Szilágyi Mátyás főkonzul megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy Harangozó Miklós – a tépelődő, gondolkodó, alkotó ember – egyéniségének, szenvedéseinek, érzelmeinek parazsában izzó művész volt. A külképviselet vezetője a továbbiakban sokak álmát-vágyát fogalmazta meg, amikor a következőket mondta: képei ma is aktuálisak, a kárpátaljai magyar művészet szerves, elidegeníthetetlen részét képezik. Fontos lenne, hogy munkáit – több más korszakalkotó kárpátaljai művész alkotásaival együtt – állandó kiállításon, egy kárpátaljai magyar képtárban mutassuk be, hogy a kor hagyatékát az új generációk is megismerhessék.

Szülőföldjének, annak a népnek a szeretete, ahonnan származik, átsugárzik valamennyi alkotásán, hangsúlyozta Zubánics László, az UMDSZ elnöke. Egyik alkotására, a Szántóvető két pár ökörrel című festményére ma is úgy tekintek, mint a kárpátaljai magyar hazafiság egyik szimbólumára. A paraszti világ hiteles ábrázolója volt ő, amely ugyan már eltűnőben van, ám mégis a gyökereket, a kapaszkodót, az éltető hagyományt jelenti az itteni maroknyi nemzetrész számára.

„A kívülálló talán fel sem fogja, hogy mennyire nem könnyű a szorgos munkát, a takarékosságot, a hatékony gazdálkodást mindenek fölé rendelő paraszti társadalomban elfogadtatni, hogy számomra a festészet ugyanúgy az élet fontos részét képezi, mint az előbb felsoroltak” – idézte fel édesapja szavait ifj. Harangozó Miklós, aki apja mély istenhitét, kitartását és nem utolsó sorban meggyőző erejét emelte ki. Számtalanszor előfordult, hogy a családtagok, az ismerősök közül valaki a frissen megfestett képet szemlélve fedezte fel az őt körülvevő világ szépségét… Mindenkinek szívből azt kívánom, hogy időnként ne csak a saját, hanem a művész szemével is lássa az Isten által teremtett környező világot – fejezte be mondanivalóját ifj. Harangozó Miklós.

– Mennyire illeszthető be Harangozó Miklós művészete a kárpátaljai festőiskola fősodrába? – tettük fel a kérdést Kovács László műgyűjtőnek és kiállításszervezőnek, a Harangozó-életmű alapos ismerőjének.

– Minderről sokat elárul az a tény, hogy első mestere, Kutlán István fancsikai tanár és festőművész volt, de kétségkívül nagy hatást gyakoroltak rá más kárpátaljai festők, így Boksay József, Glück Gábor, Kassai Antal és Koczka András is. A nagy művészek először az elődöktől tanulnak szorgalmasan, aztán a maguk útját járják, mint ahogy tette ezt Harangozó Miklós is, aki olyan sajátos stílust, színvilágot teremtett, amelynek köszönhetően még a laikus számára is könnyen felismerhető szinte valamennyi alkotása. Azt a színes világot, amely képein megelevenedik, a szülőföld, a mindennapi kenyérért dolgozó, a rábízottakért mélységesen aggódó ember szeretete hatja át. Az életmű ezért oly magával ragadó, hiteles és örök – hangsúlyozta Kovács László.

A tárlatot a beregszászi Rezeda folkműhely énekegyütte-sének (vezetőjük Komáromi Zsanett) magyarlapádi népdalcsokra tette emlékezetessé.

Kovács Elemér