Szlovákia | 2021. 04. 21. – 18:00 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Az AKO-ügynökség felmérése szerint a lakosság azon 9,8%-án kívül, amely a kérdésükre elsődlegesen magyarnak vallotta magát, az idei népszámlálás során további 2,2% másodsorban a magyar nemzetiséget jelölte meg.

A közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele szerint a megkérdezettek 9,8 százaléka mondta, hogy magyar nemzetiségű - írja az ujszo.com.

A kutatásban azonban arra is rákérdeztek, hogy az idei népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre milyen választ adtak a polgárok.

A megkérdezettek 2,2 százaléka válaszolt úgy, hogy ennél a kérdésnél a magyar nemzetiséget jelölte meg.

Ők elsődlegesen szlováknak, esetleg romának vallják magukat. 

Az AKO felmérése szerint a szlovákiai magyarok körében 150 ezren vannak, akik elsődlegesen magyarnak, másodlagosan valamilyen más nemzetiségűnek vallják magukat, valamint további 97 500 olyan polgár is van, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél jelölte meg a magyart.

Az ügynökség az Új Szó megbízásából egy olyan felmérést készített, amelyben azt vizsgálták, hogy miként töltötték ki a polgárok a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdését. A népszámlálásban ugyanis, amelynek online szakasza idén február 15. és március 31. között zajlott, két kérdés vonatkozott a nemzetiségre. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett.

A népszámlálást az internetes szakaszban az ország lakosságának 86 százaléka töltötte ki.

Az AKO reprezentatív felmérése szerint az ország felnőtt lakosságának 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a népszámlálás során válaszolt, vagy válaszolni fog a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is. Ebből 3,2 százalékpontnyian az elsődleges nemzetiségük mellett másodlagosan szlováknak, 2,2 százalékpontnyian magyarnak, 1,8 százalékpontnyian csehnek, 0,7 százalékpontnyian ruszinnak, 0,5 százalékpontnyian romának vallották magukat.

A többi nemzetiség 0,5 százalékpont alatt szerepel.

Az ügynökség adatai szerint az említett 2,2 százalék, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél vallotta magát magyarnak, az országos lakosságra vetítve 97 500 személynek felel meg. Ők a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél a szlovákot, esetleg a romát jelölték meg.

Az AKO a közvélemény-kutatás készítésekor arra is rákérdezett, mi az adott válaszadó elsődleges nemzetisége. Az ezerfős mintájuk 9,8 százaléka mondta magáról, hogy elsődlegesen magyar nemzetiségű. „A magyar nemzetiséghez tartozónak (az első és a második helyen) az ország felnőtt lakosságának 12 százaléka érzi magát” – írja a lapunk rendelkezésére bocsátott jelentésben az ügynökség.

Az első nemzetiség

Ha az ügynökség által felmért adatokat afelől elemezzük, hogy a válaszadók milyen elsődleges nemzetiséget adtak meg a lekérdezés során, akkor azt látjuk, hogy a magukat elsődlegesen szlováknak vallók az összlakosság 86,7 százalékát alkotják. Ha ezt a csoportot alaposabban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2 százaléka a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésénél a magyart jelölte meg. Megjelenik még a cseh (2%) és a ruszin (1%) nemzetiség is. A magukat szlováknak vallók 93 százaléka csak ezt az egy nemzetiséget adta meg. Ez azt mutatja, hogy ez a nemzetiség a „legstabilabb”. 

Az AKO felmérésében magukat elsődlegesen magyarnak vallók esetében már más a helyzet. Ők a teljes lakosság 9,8 százalékát teszik ki. A népszámlálás során ennek a csoportnak a 65 százaléka nem adott meg második nemzetiséget, de a további 35 százalék válaszolt a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre. Az utóbbiak közül legtöbben, 25 százalékpontnyian a szlovákot adták meg a második nemzetiségüknek, a romát pedig 3 százalékpontnyian jelölték. Václav Hřích, az ügynökség kutatója lapunknak elmondta, ez azt mutatja, hogy a magyar közösséghez tartozók egyharmadának az identitása már összetettebb. Hangsúlyozván, hogy az adat a felnőtt lakosságra vonatkozik, Hřích szerint ez 150 ezer olyan személyt jelent, aki az első helyen magyarnak tartja magát, de ugyanakkor egy második nemzetiséghez tartozónak is érzi magát.

Az előző népszámlálást 2011-ben tartották. Az akkori felmérésben még csak egy nemzetiségre vonatkozó kérdés volt. Az adatok kiértékelése azt mutatta, hogy az országban 458 467 magyar nemzetiségű személy él, ami az ország lakosságának 8,5 százalékát teszi ki.

A kutatás

Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele során 1000 nagykorú személyt kérdezett meg. 

A kutatást április 12–16. között valósították meg, a válaszadókat telefonon keresték meg. A felmérésben használt mintában a nem, a kor, az iskolázottság, a lakhely és a nemzetiség tekintetében képezték le az ország lakosságát. A válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Az idei népszámlálás során egy második nemzetiséget is fel lehetett tüntetni. Milyen az ön esetleges második nemzetisége, amelyet második nemzetiségként feltüntetett vagy fel fog tüntetni a népszámlálási kérdőívben?”

Korábban hírt adtunk arról, hogy Szlovákiában hétfőtől változnak a határátlépés és a karantén feltételei. A járványhelyzettel kapcsolatos óvintézkedések változtatását a Közegészségügyi Hivatal pontosította.

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy a koronavírus fertőzöttek száma 142,6 millió a világon. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!

Hirdessen Ön is a Kárpátinfo hetilapban

Apróhirdetés beküldése
Apróhirdetés feladása a Karpatinfo.net.ua oldalra
  • Az apróhirdetés feladásához a Karpatinfo.net.ua oldalra regisztráció szükséges
  • Magánszemélyek és cégek számára INGYENES