Immáron több mint egy éve, hogy közösségi életünk mindennapjait döntően befolyásolják a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések. Amíg, mondjuk fél éve még jelentős volt azoknak a száma, akik ,,úgymond” vírus-tagadóknak, vagy vírus-szkeptikusnak számítottak, mostanra aligha vannak olyanok, akiknek legalább egy közeli ismerőse nem esett volna át a betegségen. Sajnos, nagyon sokan akadnak olyanok is, akik hozzátartozójukat már el is vesztették a koronavírus-fertőzés miatt fellépő betegség szövődményei miatt.
Azt hiszem, tavaly ilyenkor nem volt olyan ember, aki ilyen ,,hosszú karriert” jósolt volna ennek a betegségnek, és időközben beindult ugyan a visszaszorításához leghatékonyabb módszernek számító védőoltások beadatása, de sajnos még most is az a helyzet, hogy képtelenség előrevetíteni, hogy meddig keseríti még mindennapjainkat ez a világjárvány…
Az alábbiakban néhány, a betegség diagnosztizálásával kapcsolatos olyan gyakorlati kérdésre próbálunk választ adni, amelyek talán a leginkább foglalkoztatják a közvéleményt.
– Miről árulkodnak a szervezetünkben meglévő egyes antitestek?
A vírus szervezetben való jelenlétéről az úgynevezett antitestjeink megjelenése ad választ, amelyek a betegség különböző fázisaiban mutathatók ki. A legkorábban az úgynevezett immunoglobulin A (IgA) antitestek mutathatók ki, amelyek a betegség kezdete után 3-4 nappal jelentkeznek. Az IgM antitestek a betegség akut fázisában vannak jelen a legnagyobb számban, majd annak lecsengését követően – általában a 12-14 napot követően – jelentkeznek a szervezetünkben az IgG antitestek, amelyek aztán hónapokig kimutathatók a vérben, és ezeknek a normaérték többszörös szintje jelzi azt a tényt, hogy az adott személy átesett a betegségen.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a betegség akut fázisában egyedül az orr- és szájgaratüreg nyálkahártyájából vett úgynevezett PCR-teszt (polimeráz láncreakció) számít döntő bizonyítéknak a vírus meglétéről.
– Ha a szervezetben kimutatható az antitest, akkor van-e rá garancia, hogy az adott személy nem kapja el újra a betegséget?
Az antitestek általában 2-6 hónapon át védettséget jelentenek az újbóli fertőzés ellen, de nem jelentenek garanciát arra, hogy az új fertőzés ne lépjen fel. Az elmúlt egy év során Ukrajnában 1360 személynél diagnosztizálták a másodszori (nagyon ritkán pedig a harmadszori) fertőzés tényét, tehát teljesen biztosra nem lehet venni, hogy aki már átesett a betegségen, az egy ideig garantáltan vírusmentes marad.
– Ha valaki átesett a betegségen, mennyi az az idő, amikor már beadathatja magának a védőoltást, illetve szükség van-e ilyenkor antitestszint-vizsgálatra?
A legtöbb szakember olyan véleményen van, hogy aki bizonyítottan átesett a betegségen, annak legalább 2-4 hónapig nincs szükség védőoltásra, azt követően már teljes biztonsággal olthatja magát, hiszen csökkenőben van a védettsége. Az oltás beadása előtt nincs szükség az antitest szint mérésére.
– Mennyire biztonságosak és veszélytelenek a koronavírus-elleni védőoltások?
Amíg korábban a betegség valós megléte felől, most leginkább erről a kérdésről folyik a legtöbb vita a különböző médiafelületeken… A világon több ezer tudós hónapokig dolgozott azon, hogy olyan vakcinát fejlesszen, amely nem csupán hatékony, hanem biztonságos is legyen az emberi szervezet számára.
Természetes, hogy voltak, vannak és lesznek is olyan mellékhatásai az oltásnak, amelyeket felkap a média, de mindezek nagyon elenyésző számot tesznek ki, és nem jelentenek olyan veszélyt, ami miatt le kellene mondanunk az oltásról. Mindenesetre, aki már túlesett a betegségen, netán kórházi kezelést is igényelt, ne adj Isten, lélegeztető gépen is volt, az aligha gondolkodik majd a védőoltás beadatásának szükségességén.
– Átadható-e a védettség a terhesség során az újszülöttnek?
Történtek olyan vizsgálatok, hogy azoknál az újszülötteknél, akiknek a várandós anya előzetesen beoltatta magát, találtak antitesteket, de hogy ezeket milyen mennyiségben, és mennyire jelentenek védettséget a betegség ellen, ez még a jövő kérdése.
– A szezonális influenza-elleni oltáshoz hasonlóan a jövőben rendszeressé válhat-e a koronavírus elleni vakcina beadatása?
A szakemberek azt jósolják, hogy egy ideig biztosan köztünk lesz a vírus, így szükség lesz az oltások szezonális beadatására. De hogy meddig tart majd ez az időszak, azt egyelőre nem lehet tudni.
Sajtó alá rendezte:
Jakab Lajos badalói családorvos
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
