Harmincéves a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség - Az anyanyelvi oktatásnak nincs alternatívája

A kárpátaljai magyar pedagógusok érdekvédelmi szövetsége a rendszerváltás évében azzal a céllal jött létre, hogy megőrizze és minőségileg tovább fejlessze a magyar nyelvű iskolarendszert, felvállalva a pedagógusok széles körű, igényes és magas szintű tovább képzését, érdekképviseletét. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) immáron három évtizede küzd azért, hogy Kárpátalján minden magyar gyermek számára elérhető legyen az anyanyelvi oktatás a bölcsödétől az egyetemig. Ez idő alatt a megye meghatározó szakmai szervezetévé vált. A KMPSZ november 27-én a Rákóczi Főiskolán tartotta közgyűlését.

A közgyűlésen beszámolót halhattak a résztvevők az elért sikerekről, illetve szó volt a szövetség és a tagság előtt álló feladatokról is.

Az ünnepi közgyűlés résztvevőit Szilágyi Lajos, a KMPSZ alelnöke Nagy László soraival köszöntötte: „Vezesd őket, utat ne tévessz, s magadhoz mindig hű maradj, mert élen állsz, és messze látszol, sose feledd: példa vagy!”

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában a szervezet harmincéves múltjáról, a szövetség alapításának körülményeiről, az elmúlt évtizedek során megélt sikerekről, nehézségekről és tapasztalatokról szólt, melyek formálták és „felnevelték” a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget. „Egy pedagógus mindig ad magából, és amit adunk magunkból, az a kultúránk. A kultúránkat pedig meg kell őriznünk!” – hangsúlyozta beszédében az elnök asszony. Elmondta, hogy az elmúlt harminc év tapasztalatait figyelembe véve, és az országban megváltozott oktatásügyi feltételekhez igazodva mára a pedagógusszövetség elnökségében minden régiót képvisel egy-egy elnök, ami segíti a szövetség operatív munkáját. A feladatunk, hogy a magyar tannyelvű oktatást megpróbáljuk kiterjeszteni, hogy „visszanyerjük a magyar nyelv és kultúra számára azokat a területeket, ahonnan az elmúlt évtizedekben kiszorítottak minket”. Sajnálattal állapította meg, hogy az ukrán vezetés azokat a jogokat vonja meg tőlünk, amelyekért a szovjet rendszerben maga is küzdött. „A jövő feladata, hogy iskolarendszerünket megerősítsük, és ne hagyjuk magunkat meggyőzni, hogy az anyanyelvi oktatásnak van alternatívája, mert nincs. Emellett álljunk ki, mert ez a mi küldetésünk” – emelte ki Orosz Ildikó, aki reményét fejezte ki, hogy Isten a jó ügyet a jövőben sem hagyja el.

Fodor Éva, a KMPSZ irodavezetője a szövetség módszertani központjának ez évi munkájáról tartott részletes beszámolót. Gabóda Béla, az Ellenőrző Bizottság elnökének jelentéséből megtudtuk, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek 65 óvodában működő alapszervezetének 441 tagja van, 104 iskolai alapszervezete 2156 tagot számlál, 11 művészeti iskola alapszervezete 139 tagot számlál, ez összesen 180 alapszervezet, 2731 tag. Kovács András, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója a Tankönyv- és Taneszköz Tanács elnökeként számolt be az általuk elvégzett munkáról.

A KMPSZ eddigi tevékenységét nyílt szavazással megfelelőnek minősítették.

A beszámoló-választó közgyűlésen a KMPSZ elnökének személyéről titkos szavazás formájában döntöttek. A szavazás során a küldöttek egyöntetűen ismét Orosz Ildikónak szavaztak bizalmat, így a következő ciklusban is ő látja el a KMPSZ elnökének feladatkörét.

Megválasztották a körzeti és regionális tisztségviselőket is: a máramarosi régió elnöke Benedek Imre, az ugocsai régió elnöke Székely Gusztáv, az ungi régió elnöke Bak Éva, a munkácsi régió elnöke Schink István, a beregi régió elnöke pedig Szilágyi Lajos.

Orosz Ildikó zárszavában megköszönte a tagság bizalmát, és azt kérte, a legközelebbi választáson egy fiatal, energikus pedagógus váltsa őt a poszton.

A közgyűlésen – melyet a Himnusz és a Szózat eléneklése foglalt keretbe – a Nemzetpolitikai Államtitkárság jóvoltából tornaeszközök átadására is sor került a kárpátaljai magyar iskolák részére. Az első csomagot Fring Erzsébet vehette át Orosz Ildikó elnöktől a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium számára.

Kósa Eszter