A pajzsmirigy a szervezet legnagyobb hormontermelő szerve, "karbantartása" tehát kiemelten fontos. Cikkünkben olyan nyomelemeket és vitaminokat gyűjtöttünk össze, amelyek szükségesek az egészséges működéséhez.

Jód

A jód fontos szerepet tölt be a kielégítő hormontermelésben is. A pajzsmirigy ezt a fontos nyomelemet a véráramból szűri ki és raktározza el, ezért lényeges, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe. A napi szükséglet gyermekeknél 100-140, felnőtteknél 180-200 mikrogramm/nap, de várandós vagy szoptatós kismamáknál magasabb is lehet a jódigény. A hosszan tartó jódhiány pajzsmirigy-alulműködéshez, illetve strúma (pajzsmirigy-megnagyobbodás) kialakulásához is vezethet. Bizonyos pajzsmirigybetegségek esetén ugyanakkor a jód ronthat az állapoton, ilyen például a Hashimoto-betegség - írja a Házipatika.com.

A legjobb természetes jódforrások: áfonya, tengeri alga, tonhal, tojás.

D-vitamin

A D-vitamin egy összefoglaló név, amely alatt kétféle vitamint értünk: a D2- és a D3-vitamint. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a D-vitaminról sokáig azt hitték, hogy egy "egyszerű" vitamin, ám mostanra kiderült, hogy már-már hormonként viselkedik, így fontos szerepe van a hormonháztartás egészséges működésében. Hiánya gyakran jár együtt pajzsmirigyzavarral, megnövelheti a Hashimoto-betegség kialakulásának kockázatát. Felnőttek számára 1500-2000 nemzetközi egység bevitele javasolt naponta, a téli hónapokban főként táplálékkiegészítők formájában, mivel csupán élelmiszerekből ekkora mennyiség nem fedezhető.

A legjobb természetes D-vitamin-források: lazac, gomba, tojássárgája, máj, tej, étcsokoládé.

Szelén

Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciális nyomelem a szelén, hiszen számos fontos biológiai folyamatot, így például a pajzsmirigy egészséges működését, a pajzsmirigyhormonok termelődését is támogatja. A hormonképződéssel egy időben szabadgyökök is keletkeznek, melyek ellen a pajzsmirigy antioxidáns hatású enzimeket termel - a szelén egyebek mellett ezek előállításához is elengedhetetlen. Pajzsmirigybetegségek esetén kifejezetten jótékony hatású! A napi szelénszükséglet 0,05-0,07 milligramm, és mivel könnyen túl lehet adagolni, fokozottan figyeljünk a mennyiségi határokra.

Cink

Acinka vas után a második legnagyobb koncentrációban megtalálható nyomelem a szervezetünkben. Szerepet játszik többet között a sejtosztódásban, a sejtnövekedésben, az idegrendszer megfelelő működésében, valamint a pajzsmirigyre is komoly hatással van. Cink szükséges például ahhoz, hogy a T4-hormon aktív T3-má alakuljon. A cinkhiány az immunrendszer gyengülését, a pajzsmirigy csökkent működését okozhatja. Férfiaknak napi 5,5-9,5, nőknek 4-7 milligrammot érdemes fogyasztani. A szelénhez hasonlóan azonban a magas cinkdózis is veszélyes lehet!

A legjobb természetes cinkforrások: húsok, máj, tejtermékek, kagylók, rákok, hüvelyesek.

B-vitaminok

A B-vitamin-csoport nyolcféle vízben oldódó vitamint foglal magába, amik egyebek mellett támogatják az idegrendszer működését, csökkentik a fáradtságot, jótékonyan hatnak a bőrre. Kiegyensúlyozott táplálkozással könnyen bevihetőek, így hiányállapot ritkán alakul ki (általában felszívódási zavar esetén jellemző), és túladagolni is nehéz ezeket, hiszen a felesleg a vizelettel távozik. A pajzsmirigy szempontjából azért lényegesek, mert javítják a pajzsmirigyfunkciókat, csökkentik a sejtek állapotát romboló oxidatív stresszt - a B2-, B3-, B6- és B-12-vitamin elégséges mennyiségére különösen figyeljünk, ezek ugyanis serkentik a T4-hormonok termelődését. 

A legjobb természetes B-vitamin-források: csiperkegomba, banán, lazac, máj, avokádó, karfiol.