Teljesen reális, hogy Ukrajna 2023-ban megnyissa a tárgyalásokat az Európai Unióval a tagfelvételéről, Kijev ugyanis már végrehajtotta a szükséges reformok nagy részét – jelentette ki hétfőn Olga Sztefanisina, európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában, írja a Karpat.in.ua.
Mint a kormányfőhelyettes rámutatott, „a 2023-as év teljesen reálisnak tűnik. Az EU nem június 23-án kezdett el velünk dolgozni. A kérdőívre közel 6000 választ készítettünk, és ezt az EU-val közösen tettük.
Mert minden reformot, amit végrehajtottunk, közösen valósítottuk meg a társulási megállapodás feltételeinek megfelelően.”
Sztefanisina hozzátette, „Ukrajna megítélése nagyon jó. Ezért bizonyos eljárások – mint például az átvilágítás, a piacok értékelése, a jogalkotás – nem évekig tartó dolgok, hanem már elvégzendő munkák. Ezért teljesen reális, hogy az összes értékelés után már 2023-ban megkezdjük a tárgyalásokat.”
Kérdésre válaszolva, hogy az EU-nagykövet miért nevezte „2023 második felét” lehetséges határidőnek, kifejtette, hogy az Európai Unió óvatosabb forgatókönyv alapján készít előrejelzéseket. Úgy vélte, a tárgyalások megkezdésével kapcsolatban 2023 végén lesz nagyobb egyértelműség, amikor találkozik az EU és Ukrajna elnöke. A helyettes miniszterelnök értékelése szerint Ukrajna a tárgyalások keretein belül akár három alatt is képes teljesíteni a követelményeket, és biztosan nem egy évtizedről van szó.
A kormányfőhelyettes hangsúlyozta, „erős a pozíciónk, ami abban mutatkozik meg, hogy saját kezünkbe vettük a kezdeményezést. Nem várunk és nem ülünk, amíg az EU meg nem mondja, hogyan tovább az unióba. Nem akarjuk legutóbbi bővítési kör országainak nyomdokait követni, akarunk részesei lenni a balkáni bővítési formátumnak,
mert minden bővítési hullámnak megvannak a maga bizonyos történelmi vonatkozásai.”
„Ukrajna csak júniusban kapott formális státuszt, de előtte nagyon sokat tettünk, sok reformot végrehajtottunk, sok kötelezettséget teljesítettünk a társulási megállapodásból, ami elvileg a háború körülményei között fontos döntéseket tett lehetővé: vízummentes közlekedés, csatlakozás az európai energiarendszerhez, vám- és kvótaeltörlés, és sok-sok dolog, ami a jövő év elején fog történni” – összegezte Olga Sztefanisina.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
