Napvitorla által hajtott űrszonda segítségével fedhetik fel egy kisbolygó „titkait”
Napvitorla által hajtott űrszonda segítségével fedhetik fel egy kisbolygó „titkait”
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Egy apró kisbolygó vizsgálatára egy cipősdoboz nagyságú, napvitorla által hajtott miniszondát indít a NASA 2022 márciusában az Artemis első küldetésével együtt a világűrbe. A napvitorla által hajtott miniszonda „célállomása” egy nagyjából 18 méteres átmérőjű égitest lesz.

Hirdetés

A NEA Scout – vagyis földközeli kisbolygó cserkész – nevű űrszonda az Artemis (a programban célkitűzése, hogy űrbázist állítson Hold körüli pályára, és onnan indítsanak űrhajósokat a Hold) első küldetésével együtt 2022 márciusában indulna útnak az új holdprogram kísérleti, ember nélküli automata űrhajójával együtt a világűrbe - írja a Hirado.

A küldetés azért lesz különleges, mert ezt a technológiát most fogja előszőr alkalmazni a NASA.

A napvitorla által hajtott miniszonda „célállomása” egy nagyjából 18 méteres átmérőjű égitest lesz, a 2020 GE, összehasonlításképp körülbelül ekkora volt a 2013-ban Cseljabinszk felett felrobbant kisbolygó is – olvasható a NASA honlapjára feltöltött cikkben. 

A napvitorla működési elve nagyjából megegyezik a vitorláshajókéval, a Nap sugárnyomása jelenti az űreszköz számára a „szelet”, a hajtóerőt, vagyis a Napból érkező fotonok nekiütköznek a hajszálnál is vékonyabb, műanyaggal bevont alumínium fóliának. Mivel a fotonok folyamatosan bombázzák a vitorlát, így folyamatosan nő a hajtóerő, s mivel a miniszonda kis tömegű a folyamatos ütközések másodpercenként több kilométernyire is odébb tudják lökni azt.

A NASA számításai szerint a vizsgálandó kisbolygó 2023 szeptemberében lesz földközelben, és a tervek szerint a NEA Scout ekkorra, a Hold gravitációs hintamanővere segítségével már olyan pályán lesz, hogy könnyedén utolérheti.

A űrügynökség munkatársai különböző finomhangolásokkal elérik, hogy a miniszonda 1,7 kilométernél közelebb kerülhessen a kisbolygóhoz, hogy az űreszköz pixelenként 10 méteres felbontású kamerája által készített felvételek alapján megállapítható legyen például az,

hogy a 2020 GE egyetlen sziklatömb, vagy esetleg törmelékhalmaz kisbolygó.

A későbbiek során a napvitorlás technikával majd más szondákat is tervez indítani a NASA, többek közt egy 1700 négyzetméteres vitorlával közlekedőt, amely majd pont a Nap és az űridőjárás (napkitörések, napszél) hatását vizsgálja.

Forrás