A világegyetem őskorszakát tárja fel a James Webb űrteleszkóp

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Többszöri halasztás után szombaton felbocsátották a James Webb űrteleszkópot. A NASA második igazgatójáról nevezték el, és ez a valaha tervezett legnagyobb űrteleszkóp. Több mint tízmilliárd dollárba került, az Egyesült Államokban építették, a kanadai és az európai űrügynökség műszereit is tartalmazza.

A James Webb a Hubble űrteleszkóp utódja és a világegyetem legkorábbi korszakát tárja fel - írja az MTI.

A James Webb űrteleszkóp a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.

A NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.

A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld–Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket.

Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.

Jelenleg mintegy 535 ezer kilométerre jár a Földtől a Webb űrteleszkóp, amelynek szerdán kitárul a hővédő pajzsa.

A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt – magyarázta az M1 műsorban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.

Mint mondta, az óriási, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt,

ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét.

Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá.

Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd, és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel.

Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.

Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van.

A Webb űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet.

Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során.

A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt.

Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.