Egy közel ezeréves norvég ezüstérmére bukkantak fémkeresővel a Tolna megyei Várdomb közelében – számolt be a rendkívüli régészeti találatról a Livescience-re hivatkozva a Hirado.
Ez az első alkalom, hogy egy skandináv országból származó érmét találtak Magyarországon.
Csikós Zoltán fémkeresőjével az év elején találta meg a nem túl jó állapotban lévő ezüstérmét, amely Németh András régészen keresztül jutott el a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumhoz.
Az érmét III. Harald udvarában verhették Trondheimben 1046 és 1066 között. A keménykezűként és utolsó viking királyként is emlegetett uralkodó neve mellett feltűnik egy szentháromságot szimbolizáló hármas hurok.
Varga Máté, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze szerint az érme nem túl értékes, nagyjából megegyezik a magyar dénáréval. A tudományos hírekkel foglalkozó amerikai portálnak elmondta, hogy az egy család napi ellátását fedezhette.
A várdombi lelőhely a középkori Kesztölc település maradványait őrzi, amely a térség akkori egyik legfontosabb kereskedővárosa volt. A régészek több száz leletet találtak ott, köztük ruhadíszeket és érméket – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a lelet a középkori Magyarország és Skandinávia közötti kapcsolatokról is árulkodik.
Magyar szakemberek több magyarázattal is szolgálhattak, hogy kerülhetett hazánkba az érme. A középkorban jelentős mezővárosnak számító Kesztölcöt egy nemzetközi kereskedelmi útvonal szelte át.
Kereskedők, zarándokok és katonák is használhatták ezt az utat.
Megjegyzik, hogy 1063 és 1074 között uralkodott Salamon király uralkodásának utolsó évében „egy Kesztölc nevű helyen” táborozott le a Képes krónika szerint.
A Rippl-Rónai Múzeum régésze elmondta, hogy ásatásokat nem terveznek a helyszínen, viszont fémdetektoros keresést a közeljövőben igen.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
