Óriási tengeri őshüllők népesítették be 200 millió éve Svájc területén a graubündeni Alpok vidékét, ahol talán a földkerekség valaha élt legnagyobb halgyíkjának maradványait találták meg német kutatók.
A Bonni Egyetem kutatócsoportja egyebek között egy hatalmas ichthyoszauruszfogra bukkant számos kövület mellett három, a svájci Alpok keleti részén, 2740 méterig terjedő magasságban végzett feltárás során – olvasható a kutatási eredményben, amely a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – írja az MTI.
A Svájcban talált foggyökér átmérője hat centiméter, ami az eddig ismert legvastagabb halgyíkfogat jelenti
– írják a kutatók, akiknek munkájában részt vett Heinz Furrer, a Zürichi Egyetem Paleontológiai Múzeumának volt kurátora is.
A fog méretéből nem lehet megállapítani a halgyík (ichthyoszaurusz) méretét. Lehetséges, hogy nem egy különösen nagy halgyíkfajtól származik, hanem csak egy olyan halgyíktól, amelynek különösen nagy fogai voltak. Mindazonáltal ez csak a második olyan eset, hogy egy ilyen nagy méretű, ichthyoszaurusznak tulajdonítható fogat találtak – írják a kutatók.
Míg a legtöbb kisebb halgyíkfajnak voltak fogai, a nagyobb fajok többnyire fogatlanok voltak, és zsákmányuk beszippantása útján táplálkoztak. A foggal rendelkező halgyíkok valószínűleg kisebb halgyíkokat és nagyobb halakat ettek – vélik a kutatók.
Összesen három tengeri szaurusz maradványait, a fogon kívül bordákat és csigolyákat fedeztek fel a graubündeni Alpokban 1976 és 1990 között a svájci Heinz Furrer vezetésével. Az üledék, amelyben megtalálták őket, a késő triász korban rakódott le, amikor a Thetys-óceán borította a mai Svájc nagy területeit.
A svájci hegyekben végzett ásatások nemcsak fogrekordot eredményeztek, de ott találták meg egy ichthyoszaurusz Európában felfedezett legnagyobb gerinccsigolyáját is. Ez a halgyík méreteiben felvehette a versenyt a ma ismert legnagyobb tengerihüllő-fosszíliával, a Shastasaurus sikkanniensis nevű, 21 méteres halgyíkkal, amelyet a kanadai Brit Kolumbia tartományban tártak fel.
A harmadik ichthyoszaurusz maradványai egy 15 méter hosszú példányra engednek következtetni. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy e két halgyíkfaj is rendelkezett-e fogakkal. Lehetséges, hogy fogatlan tengeri óriásokról van szó.
A halgyíkok körülbelül 250 millió éve bukkantak fel, amikor a tengeri fajok 95 százaléka kihalt
Ugyanakkor éltek, mint a dinoszauruszok, de nem tartoztak közéjük. Elevenszülők voltak, mint a mai delfinek vagy bálnák. Mivel szárazföldi állatoktól származtak, nem voltak kopoltyúik, ezért újra és újra a víz felszínére kellett emelkedniük, hogy levegőt vegyenek. Mintegy 200 millió éve a legtöbb halgyíkfaj kihalt, és csak röviddel a kihalásuk előtt fejlődött néhány faj gigantikus méretűvé.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
