A római államférfi és filozófus, Marcus Tullius Cicero ingadozó értékű érmékről írt Krisztus előtt 44-ben, az erkölcsi vezetésről szóló esszéjében. Évszázadokkal később ez a legrövidebb említés egy régóta tartó történelmi vitát szült; erre pedig most maguk az érmék „válaszoltak".
A történészek régóta vitatkoznak azon, hogy mire gondolhatott Marcus Tullius Cicero, államférfi és a tudós, amikor azt írta, hogy „az érmét úgy dobálták fel, hogy senki sem tudta meg, mije van" - írja az Origo.
A kutatók úgy gondolják, hogy most megfejtették ezt a rejtvényt.
A római állam a csőd szélén billegett időszámításunk előtti 91-ben, legalábbis észben az olasz szövetségeseik elleni "szociális" háború miatt, akik állampolgárságot akartak, valamint szavazati jogot a római választásokon.
Időszámításunk előtt 89-re Róma adósságválságba süllyedt, és Cicero passzusa is azt sugallta, hogy az emberek elvesztették bizalmukat valutájukban, a dénárban is.
Cicero arról mesél, hogy a római tribunusok hogyan keresték fel a praetorok kollégiumát a válság megoldása érdekében, mielőtt Marco Mario Gratidiano kizárólagos hitelt érdemelt volna a kollektív erőfeszítésért – mondta Kevin Butcher, a Warwicki Egyetem régésze a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az egyik elmélet szerint Gratidianus az ezüst dénár és a bronz közötti árfolyamot rögzítette, amelynek a súlya csak nemrégiben csökkent;
a másik pedig az, hogy közzétett egy módszert a hamis dénárok kimutatására, és így helyreállította a pénzverésbe vetett hitet.
A római tribunusoknak az ókori Róma legmagasabb rangú katonatisztjeit nevezték; míg a praetorok feladata a városi rend fenntartása, illetve ezen belül a polgári és büntetőjogi ügyekben való bíráskodás volt.
A szakemberek szerint Cicero szóválasztása sajnos túlságosan is homályos ahhoz, hogy a történészek pontosan meghatározhassák, hogy mi is történt.
Úgy vélik, talán nem is a monetáris történelem megvilágítása volt a célja, hanem csak illusztrációként használta fel az esetet, amikor egy római bíró rosszul ismerte el mások munkáját.
Egy folyamatban lévő projekt részeként Butcher és munkatársai elemezték az ezekben az években vert érmék összetételét. Minimálisan invazív mintavételi technikákat alkalmaztak, hogy megakadályozzák az istenek és római vezetők képével díszített, értékes ezüst ereklyék megrongálódását, amelyeket először időszámításunk előtt 211-ben vezettek be pénzeszközként.
A kutatók azt találták, hogy időszámításunk előtt 90 előtt a dénár tiszta ezüstből állt, de öt évvel később már 10 százalékkal csökkent.
A dénár ezüsttartalma először 95 százalék alá esett, majd 90 százalékra, egyes érmék akár 86 százalékra, ami súlyos valutaválságra utal
– összegezte a kutatás eredményeit Matthew Ponting, a Liverpooli Egyetem régésze.
Hozzátette: a pénzeszköz leértékelődése összhangban van a pénzügyi viszályok egyéb bizonyítékaival, beleértve azt is, hogy az állam szokatlan intézkedést hajtott végre a közterületek eladása miatt, gabonavásárlás céljából időszámításunk előtt 89-ben, később pedig megadóztatta a polgárokat a birodalom pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
